Balog Zoltán: A lázadó diáktól a kegyelmi botrányig

Balog Zoltán életútja a debreceni diák lázadástól kezdve a református lelkészi hivatáson át a politikai pályafutásig és a kegyelmi botrányig terjed. Politikai karrierje során több fontos pozíciót töltött be, többek között államtitkár és miniszter is volt, de a kegyelmi ügy kirobbanása után lemondott a Magyarországi Református Egyház vezetéséről.

Balog Zoltán, aki 1958. január 7-én született Ózdon, egy református családban, Nekézsenyben töltötte gyermekkorát, ahol apja református lelkész volt. Középiskolai tanulmányait a Debreceni Református Kollégiumban végezte, ahol öntörvényű diákként a Szovjetuniónak Bibliákat csempészett, majd kirúgták, de végül leérettségizhetett. A teológiát választotta, de a püspök engedélye nélkül történt házassága miatt kirúgták, majd a Budapesti Református Teológiai Akadémián szerzett lelkészi diplomát.

A politikai életbe a nyolcvanas években kapcsolódott be, és 1991-től a Fidesz parlamenti frakciójában tevékenykedett egyházpolitikai tanácsadóként. Orbán Viktor kormányfő nagyra értékelte tevékenységét, és Balog jelentős szerepet játszott a Fidesz kereszténydemokrata, jobbközép irányba történő átállításában.

Kormányzati karrierje során több pozíciót is betöltött, többek között a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára, majd az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere volt. Nevéhez fűződik a Klebelsberg Központ megalapítása és a vidéki lelkipásztorok jövedelemkiegészítéséről szóló kormánydöntés is.

2018-ban visszavonult a politikától, hogy teljes mértékben az egyházi szolgálatnak szentelhesse magát. 2021-ben a Magyarországi Református Egyház lelkészi elnökévé, majd püspökké választották.

A kegyelmi botrány kirobbanása után, amelyben Novák Katalin államfő kegyelmet adott a bicskei gyermekotthon egykori igazgatóhelyettesének, Balog lemondott az egyház vezetéséről, de a püspöki tisztségéről nem. Az ügyben játszott szerepét elismerte, és felelősséget vállalt Novák Katalin távozásáért, de kijelentette, hogy a püspöki feladat egy lelki megbízatás, amire eskü kötelezi az embert.

Balog Zoltán a 777-nek adott interjúban beszélt először nyilvánosan a kegyelmi ügyről, elismerve, hogy súlyos hibát követett el. A kegyelmi kérvényt K. Endre felesége révén kapta meg, és ő kereste meg ezzel Novák Katalint. A püspök úgy véli, nem rántotta bele az egyházat a botrányba, és az egyház kiállt mellette.

: Balog Zoltán életútjáról és a kegyelmi botrányról szóló részletek a forrásból származnak.