A hagyományos ellenzék összeomlása – a hat párt teljesítményének elemzése
Vasárnap komoly csapást szenvedett a hat parlamenti ellenzéki párt, amely két évvel ezelőtt még a kormányváltás ígéretével fogott össze az országgyűlési választásokra. A választók csupán 13,6 százaléka, azaz 621 ezer ember szavazott a DK-MSZP-Párbeszéd, a Momentum, az LMP és a Jobbik EP-listájára.
Az ellenzéki választók jelentős része Magyar Péterben találta meg a reményt a Fidesz visszaszorítására, és több mint kétszer annyi szavazatot kapott a Tisza Párt, mint a 2022-es összefogás pártjai együttvéve. Öt évvel ezelőtt még 41,11 százalékot és 8 képviselői helyet szereztek meg az EP-ben, most viszont csak a DK nyert 2 mandátumot, a többi párt pedig messze elmaradt az öt százalékos bejutási küszöbtől. Annak ellenére, hogy a választók eltűntek a hat párt mögül, 2026-ig biztosított számukra az évi 100-200 millió forintos állami támogatás, valamint a parlamenti frakciók után járó pénz és egyéb juttatások (lakás, iroda, benzinkártya). Az önkormányzati választásokon azonban sikerült visszahódítaniuk Szolnokot, Nagykanizsát és Győrt a Fidesztől, és több kisebb városban is győzelmet arattak, mint például Pápán és Mosonmagyaróváron.
A Demokratikus Koalíció és a Momentum
A Demokratikus Koalíció három hónappal ezelőtt még a legnagyobb ellenzéki pártként készült arra, hogy a választásokon domináljon, Dobrev Klára pedig előrehozott választásokat követelt volna, ha a Fidesz elveszíti a többségét. Gyurcsány Ferenc szerint a választás jelentősen átalakította a magyar politika térképét, és a szociáldemokrata-baloldali irányt mostantól csak a DK-MSZP-Párbeszéd képviseli. A DK-s árnyékkormány feloszlott, és új módszereket kell keresniük az Orbán-rendszerrel szemben álló szavazók megszólítására.
A Momentum a legutóbbi országgyűlési választás után akart az ellenzék vezető szerepéért harcolni, de a választásokon nem sikerült bejutniuk az Európai Parlamentbe, ami a párt történetének legsúlyosabb válságát jelenti. Donáth Anna, a Momentum elnöke lemondott, és a teljes elnökség távozik, július elején pedig tisztújítást tartanak.
Az MSZP, az LMP és a Jobbik helyzete
Az MSZP a közös ellenzéki EP-listában látta a túlélés zálogát, de az eredmények csalódást okoztak számukra, mivel az uniós csatlakozás óta először nem jutottak be képviselőik az Európai Parlamentbe. Kunhalmi Ágnes szerint a hazai baloldal megmaradt, és a politikában újra és újra meg kell harcolni az igazáért.
Az LMP az elmúlt két évben eltávolodott korábbi szövetségeseitől, és az idei választáson mindenüket Vitézy Dávid főpolgármesteri kampányára tették fel. Az LMP története legrosszabb eredményét érte el az EP-választáson, és ha Vitézy nem nyer, nehéz évek várnak a párt tagjaira.
A Jobbik még az LMP-nél is nagyobbat bukott, és a megszűnés szélére sodródott. A párt elnöksége lemondott, és tisztújítást tartanak.
A Párbeszéd-Zöldek helyzete
A Párbeszéd-Zöldek legnagyobb politikai teljesítménye, hogy 0-1 százalékos pártként is vannak képviselőik és alpolgármestereik. Az idei választáson a DK-val és az MSZP-vel álltak össze, de nem jöttek ki jól a közös indulásból. Szabó Tímea szerint a Párbeszéd megmarad, és teljes átrendeződés várható az ellenzéki oldalon és a magyar politikában. Tordai Bence bejelentette, hogy kilép a pártból.