Magyarországon megnőtt a szegénység kockázatának kitettek aránya
Sok év után tavaly megállt a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek arányának csökkenése Magyarországon, ami 1,3 százalékponttal haladja meg az előző évi adatot, de még mindig alacsonyabb az EU átlagánál.
Az Eurostat 2023-as jelentése szerint tavaly közel 95 millió ember volt kitéve a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának az Európai Unióban, ami az unió lakosságának több mint ötödét jelenti. Az EU átlagos AROPE-rátája 21,4% volt. Az AROPE (At Risk of Poverty or Social Exclusion) mutató három tényezőt vesz figyelembe: a szegénység kockázatának kitettek arányát, az anyagi nélkülözésnek kitettek arányát, valamint a munkaerőpiaci kirekesztődéssel, alacsony munkaintenzitással jellemezhető emberek arányát. A statisztika szerint a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett személyek közül legalább egy kategóriába tartoznak.
Az EU-tagállamok között Romániában és Bulgáriában volt a legmagasabb, míg Csehországban és Szlovéniában a legalacsonyabb az AROPE-ráta 2022-ben. Magyarországon a hazai AROPE-ráta 19,7%-ot tett ki, ami közel az ötödét jelenti a népességnek. Az Eurostat 2015 óta követi nyomon Magyarország AROPE-adatát, amely 2015-ben még 30,6% volt, de 2022-re 18,4%-ra csökkent. Tavaly először fordult elő, hogy nem csökkent, hanem nőtt a hazai mutató.
A tavalyi 1,3 százalékpontos emelkedés oka, hogy 2023-ban közel 3%-kal csökkent a reálbér Magyarországon, ami több mint egy évtizede nem tapasztalt jelenség. A bruttó átlagkereset ugyan 14,2%-kal nőtt, az infláció még ennél is magasabb volt, ami a háztartások végső fogyasztásának 1,2%-os reálértéken történő csökkenéséhez vezetett.
Bár a hazai AROPE-mutató növekedett, az még mindig az EU átlaga alatt maradt, ami 2018 óta tartó tendencia. Azonban 2015 és 2017 között a hazai AROPE-ráta 3-6 százalékponttal volt magasabb az uniós átlagnál.