Magyarország súlyos büntetést kap az EU-tól

Az Európai Unió Bírósága 200 millió eurós, azaz közel 80 milliárd forintos büntetést szabott ki Magyarországra a menekültügyi szabályok megsértése miatt, és a büntetés naponta egymillió euróval, közel négyszáz millió forinttal növekszik.

Az Európai Bizottság a magyar menekültügyi szabályok miatt indított kötelezettségszegési eljárást, amely a tranzitzónák ügyében is érintett volt. A magyar kormány 2020 decemberében elveszítette a pert, és bár tett lépéseket, például bezárta a tranzitzónákat, nem igazította teljesen a szabályokat az ítélethez. A késlekedés miatt az Európai Bizottság 2022 februárjában pénzbírság megállapítását kérte az EU bíróságától. Az eredeti javaslat napi közel 5500 eurós büntetést tartalmazott, amit a bíróság napi egymillió euróra emelt. A büntetések levonhatóak az uniós támogatásokból. Lengyelország hasonló büntetést kapott az igazságügyi rendszer átalakítása miatt, de ott a büntetést később csökkentették.

Az EU bírósága háromféle döntést hozhatott volna: elfogadja az Európai Bizottság javaslatát, módosítja azt, vagy kimondja, hogy teljesült a 2020-as ítélet. A bíróság azonban a javaslatnál is súlyosabb büntetést szabott ki.

A magyar kormány már májusban tényként kezelte az ítéletet, Gulyás Gergely, a Miniszterelnökség vezetője szerint a döntés már megszületett, de a kihirdetését a választások utánra tolták ki. Gulyás szerint az Európai Bizottság gyakorlata az, hogy Magyarországot kell támadni.

Az Európai Bíróság ítélete szerint Magyarország nem tett eleget a 2020. évi ítéletben foglaltaknak, és szándékosan kivonja magát a nemzetközi védelemmel kapcsolatos közös uniós politika alkalmazása alól. Ezzel a többi tagállamra hárítja azokat a feladatokat, amelyek pénzügyi vonatkozással is rendelkeznek. Az ítélet szerint Magyarország precedens nélküli, rendkívül súlyos megsértése miatt kötelező a 200 millió euró átalányösszeg és a késedelem minden egyes napja után 1 millió euró összegű kényszerítő bírság megfizetése, amely ellen fellebbezésnek nincs helye.

A bíróság megállapította, hogy a magyar menekültügyi szabályok nem felelnek meg az EU jogszabályainak, különösen a szerb-magyar határon lévő tranzitzónákkal kapcsolatban. Magyarországot bírálták azért, mert akadályozta a menedékjogi eljárásokhoz való hozzáférést, a bíróság kiemelte, hogy a nem EU-s állampolgárok milyen nehézségekbe ütköznek a kérelmek benyújtásakor. A magyar kormány válasza az EU-ellenes retorika volt, ami további jogi lépéseket váltott ki az Európai Bizottság részéről. Magyarországnak most naponta 1 millió eurót kell fizetnie a 2020-as ítélet végrehajtásának késlekedése miatt.

A vitának 2020 decemberében gyökerezik, amikor Magyarország korlátozta a menedékjogi eljárásokhoz való hozzáférést. Az Európai Bizottság jogi lépéseket tett, amelyek a mostani ítélethez vezettek. Orbán Viktor miniszterelnök bírálta a döntést, kijelentve, hogy elfogadhatatlan, hogy Magyarországot büntessék azért, mert nem engedik be az illegális migránsokat. A miniszterelnök a Facebookon reagált az ítéletre, felháborítónak és elfogadhatatlannak nevezve azt, és megfogadta, hogy megvédi a határokat és a magyar embereket Brüsszel pénzügyi kényszerítése ellen. Gulyás Gergely a döntést felháborítónak nevezte, és a kormány attól tartott, hogy napi hatmillió forintos bírságot kell majd fizetnie, de végül sokkal nagyobb összeget, naponta egymillió eurót kell kifizetnie.