Corvin János és a magyar trón, amely elérhetetlen maradt

Mátyás király halála után fia, Corvin János nem ülhetett a magyar trónra, annak ellenére, hogy az uralkodó mindent megtett annak érdekében, hogy örökösül fiát jelölje ki.

Mátyás király első felesége, Podjebrád Katalin 1464 tavaszán halt meg gyermekszülésben. Több mint egy évtizedes özvegység után, 1470-ben Mátyás Edelpeck Borbálával találkozott egy bécsi táncmulatságon, akitől 1473. április 3-án született meg János, aki házasságon kívül fogant. Mátyás később törvényes fiának ismerte el Jánost, mivel második házassága Aragóniai Beatrixszal gyermektelen maradt.

Az uralkodó a fiút az ország legnagyobb földbirtokosává tette, várakat és falvakat adományozva neki, ezzel is elősegítve, hogy János a trónörökös pozícióját megerősítse. Mátyás terve azonban nem vált valóra, mivel a főurak többsége és mostohaanyja, Aragóniai Beatrix sem támogatta Jánost, aki remélte, hogy Jagelló Ulászló feleségeként királyné maradhat.

A politikában tapasztalatlan, mindössze 17 éves Jánost rávették, hogy a horvát báni és a bosnyák királyi címért cserébe mondjon le a magyar trónról. Újlaki Lőrinc főnemes, aki korábban esküt tett Mátyásnak, hogy segíti fiát a trónra jutásban, nem fogadta el ezt a döntést, és sereget gyűjtött, hogy Budán szembeszálljon Ulászló csapataival. A csatát azonban elveszítették, és Jánosnak végleg le kellett mondania a trónról, helyette horvát bánként folytatta pályafutását.

Corvin János horvát bánként megmutatta vezetői képességeit, sikeresen harcolva az oszmánok ellen. 1504-ben, 31 éves korában hunyt el a pestis következtében, amit a harctéren kapott el.