Balog Zoltán és a kegyelmi ügy

Balog Zoltán református püspök, aki fontos szerepet játszott a Novák Katalin volt köztársasági elnök bukásához vezető kegyelmi ügyben, részletesen beszélt az ügyről a 777blog.hu-nak adott több mint egyórás interjúban.

Balog Zoltán elmondása szerint nem akart a választások előtt nyilatkozni, mert először „Istennel volt dolga”. Azt is hozzátette, hogy „Amikor az emberrel egy ilyen megrázkódtatás történik, így megrendül, akkor az első reakció nem a beszéd, hanem a csönd”. Balog szerint a sajtót kerülte a kegyelmi ügy kirobbanása után, és csak akkor szólalt meg, amikor már muszáj volt. K. Endrét, a bicskei gyerekotthon volt igazgatóhelyettesét, aki a botrány középpontjában állt, csak akkor ismerte meg, amikor annak felesége megkereste őt.

A 777blog keresztény egyházi blog szerint Balog június 11-én kedden fogadta a stábjukat, és egy órán át beszélgettek vele az ügyről. Az interjút Martí Zoltán, az MTVA Online Igazgatóság vezetője készítette. Azonban Balog Zoltán a 777blognak adott interjújában kijavította, hogy a beszélgetés valójában másfél órás volt.

A kegyelmi ügy kirobbanását Novák Katalin volt államfő döntése váltotta ki, aki a tavalyi pápalátogatás ürügyén elnöki kegyelmet adott K. Endrének. Endre több lakót is zsarolással kényszerített, hogy vonják vissza a pedofil igazgató ellen tett vallomásukat. Novák lemondásával egyidőben Varga Judit volt igazságügyi miniszter is távozott a közéletből, mivel ő terjesztette fel a kegyelmi kérelmet, és az ő ellenjegyzése is szükséges volt annak érvényességéhez.

Balog Zoltán bevallotta, hogy ő is támogatta K. Endre kegyelmét, de kezdetben nem mondott le a református egyházban betöltött posztjairól. Február 16-án azonban lemondott lelkészi elnöki posztjáról, de püspöki tisztségét megtartotta. A balatonszárszói zsinatig már újra megjelent az egyházmegyékben és eseményeken, ahol a megbocsátás fontosságáról beszélt. A református egyház is kiállt mellette.

A dunamelléki püspöki tisztség jelentős befolyással jár, hiszen ez a második legnagyobb egyházkerület, amelynek Budapest a székhelye. Balog Zoltán befolyása a zsinati döntés ellenére is megmarad, amíg püspök. Az továbbra is rejtély, hogy miért adott kegyelmet Novák Katalin K. Endrének, és a Fővárosi Törvényszék döntése értelmében ez nem is válhat nyilvánossá.

Balog Zoltán az interjúban elismerte, hogy „nagyon súlyos hibát követett el” a kegyelmi ügy kapcsán. Beszámolt arról is, hogy K. Endre felesége kereste meg a kegyelmi kérvénnyel, majd később személyesen is találkozott K. Endrével, akivel imaközösségbe is került. A püspök hozzátette, hogy nem tudta, hogy K. Endre házi őrizetben van-e, mivel ezt a körülményt nem vizsgálta.

Balog Zoltán azt is elmondta, hogy a kegyelmi kérvénnyel ő maga kereste meg Novák Katalint, és azt kérte tőle, hogy fontolja meg a kegyelmi döntést. Novák Katalin távozása óriási veszteség az országnak és a magyar nemzetnek, ezért érzi magát súlyos felelősség terhelve. A püspök szerint a kegyelmi ügy nem rántotta bele a református egyházat, és az egyház kiállt mellette.

A kegyelmi botrány miatt Orbán Viktor miniszterelnök alkotmánymódosítást nyújtott be, és nyolc nappal később Novák Katalin, valamint Varga Judit is benyújtotta lemondását. A botrányban érintett Balog Zoltán lemondott a zsinati elnöki tisztségéről, de a püspöki tisztségéről nem. A gyermekvédelem témája ismét reflektorfénybe került Magyarországon, és a Belügyminisztérium soron kívüli ellenőrzést rendelt el az összes intézményben.

Balog Zoltán a 777blog.hu-nak adott interjúban kijelentette, hogy nem adja vissza diplomataútlevelét, mert azt püspökként kapta. Ismét bocsánatot kért a bicskei áldozatoktól, és kiemelte, hogy az egyháza sokat tesz a gyermekvédelemért. A püspök szerint K. Endre ártatlanságában az erősítette meg többek között, hogy K. Endre leleplezett egy bűncselekményt. Balog Zoltán úgy véli, hogy nem túlzó azt állítani, hogy ő járta ki a kegyelmet K. Endrének.

Arra a kérdésre, hogy miért nem vállalta valójában a felelősséget a botrány után, Balog Zoltán így reagált: „Hát azt én is megkérdezem magamtól.” Szerinte bűnt nem követett el, kegyelmet kért, amiből senkinek nem származott hátránya addig, amíg nem derült ki. A püspök arról is beszélt, hogy nem tudta megítélni, hogy mindent jól csinált-e K. Endre pedagógusként, de K. Endre alapvetően szerinte továbbra is ártatlan.

Balog Zoltán azt is elmondta, hogy amikor K. Endre le akart fizetni egy tanút, akkor is az történt szerinte, hogy K. Endre „láthatóan az igazáért küzdött”. A püspök szerint akik az ő lemondását akarták, azok is politikai okokból akarták, nem a gyerekek miatt. Úgy véli, hogy a brutális, alapvetően pártoldalról induló nyomás ellenére nem tolta be maga elé pajzsként a református egyházat, ők maguk keltek a védelmére. A református egyház azt kérte a zsinati közleményében is, hogy maradjon pozíciójában.

Arról, hogy tervezi-e még a lemondását, Balog Zoltán azt mondta, ezen túl vagyunk, hiszen akik lemondathatnák, ezt nem akarják tőle. Novák Katalin volt tanácsadója, Skrabski Fruzsina szerint Novák túllépett a történteken és nem haragszik Balog Zoltánra, de nem kért a segítségéből. Novák Katalin jövőre koncentrál, és sokan hiányolják őt a magyar közéletből.

(Borítókép: Balog Zoltán Budapesten a Hold utcai református templomban 2021. december 25-én. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)