Az egyetemi oktatók fizetési helyzete Magyarországon
A magyarországi egyetemi oktatók fizetése és munkakörülményei komoly problémákat vetnek fel. Béremelés hiányában sokan kénytelenek alacsonyabb munkakörben dolgozni, mint amire képesítésük alapján jogosultak lennének, vagy akár díjazás nélkül is tanítanak. A kormány eddig türelmet kért, miközben az oktatók és a szakszervezetek a helyzet javítását sürgetik.
A pedagógusok átlagbére 2024-re tervezett emelése mellett az egyetemi oktatók fizetése is égető kérdéssé vált, hiszen jelenlegi bérszintjük jelentősen elmarad a diplomás átlagbértől. A kormány a közoktatásban dolgozók béremelését már megvalósította, az egyetemi oktatók helyzete azonban továbbra is kritikus maradt.
Az egyetemi oktatók bérezése két részből tevődik össze: az alapbér, amely 2018 óta nem változott, és az illetmények, amelyeket az egyetemek saját hatáskörben állapítanak meg. A garantált bérminimum emelkedése mellett az alapbér értéke relatíve csökken.
A felsőoktatási intézményekben dolgozók közül sokan a megérdemeltnél alacsonyabb munkakörben vannak, ami jelentős anyagi veszteséget jelent számukra. Közel 40 százalékuk magasabb pozíciót kaphatna a felsőoktatási törvény szerint, de gyakran az egyetemek szervezeti és működési szabályzatai miatt ez nem valósul meg.
Az oktatók közül többen is díjazás nélkül, társadalmi szerepvállalásként tanítanak. A magyar egyetemek közel fele foglalkoztat ilyen módon oktatókat, ami azt jelenti, hogy az oktatók közel 5 százaléka nem kap fizetést a munkájáért.
A felsőoktatásban dolgozók béremelést követelnek, és több egyetem dolgozói is csatlakoztak a tiltakozásokhoz. A kormány azonban a béremelésre vonatkozó követeléseket eddig nem teljesítette, a háborúra és Brüsszelre hivatkozva kér türelmet.
Az alapítványi egyetemeken általában jobb a helyzet, de itt is előfordulhatnak problémák. A fizetések terén karonként is jelentős eltérések lehetnek, és a nagyobb tanszékeken gyakran alacsonyabbak az átlagbérek.
A felsőoktatási dolgozók szakszervezete szerint az azonnali 50 százalékos béremelés körülbelül 25 milliárd forintos többletkiadást jelentene a költségvetés számára. A Kulturális és Innovációs Minisztériumtól és a felsőoktatásért felelős államtitkártól választ nem kaptunk a fizetés nélküli, illetve a megérdemeltnél alacsonyabb pozícióban foglalkoztatott oktatókról.