A forint gyengülése és a mögöttes okok
Újra gyengül a forint, közelítve az euró 400-as szintjéhez, miközben az exporttöbblet és a magas devizatartalékok erősödést indokolnának. Május végén még kedvező volt a helyzet, de a forint gyorsan veszített az értékéből, és közel került az eurónkénti 400-as szinthez. A külkereskedelmi és fizetési mérleg többlete, valamint a magas devizatartalékok ellenére a forint gyengülése mögött más okokat kell keresni.
Az Európai Bizottság 200 millió eurós bírságot szabott ki Magyarországra az uniós menekültügyi szabályok megsértése miatt, ami rávilágít a forint gyengülésének egyik lehetséges okára. A bírság késedelmes fizetése esetén napi 1 millió eurós büntetésre számíthat az ország. Emellett a magas költségvetési hiány, a gazdasági növekedés, a belső fogyasztás és az export növekedésének elmaradása is hozzájárulhat a helyzet súlyosbodásához.
A befektetők számára kockázatos a helyzet, és a magyar lakosság vagy vállalatok is reagálhatnak erre azzal, hogy megtakarításaikat euróra váltják. Ha ez a folyamat a fizetési mérleg többletével megegyező mértékű, akkor az árfolyam egyensúlyban maradhat. Azonban a gyakori gyengülés és az árfolyamingadozás arra utal, hogy a helyzet ennél komolyabb lehet.
A forint gyengülésében szerepet játszhat a jegybank is, amely időnként beavatkozhat a piacra, különösen a 400-as szint közelében. A magas devizatartalékok ezt lehetővé teszik, és a jegybank jelezte, hogy nem engedi a pánik kialakulását, amely további inflációs nyomást jelentene.
A világpiaci hangulat jelenleg kedvező, a tőzsdék csúcsokat döntenek, és az amerikai kamatcsökkentések is közelednek. Az Európai Központi Bank csökkentette az alapkamatot, a geopolitikai feszültségek a Közel-Keleten mérséklődnek, és az orosz-ukrán konfliktusban sem látszanak eszkaláció jelei.
A forint gyengülésének okai az unióval való konfrontációban, az uniós források elmaradásában, a költségvetési helyzet bizonytalanságában és a forintba vetett bizalom megrendülésében keresendők. A helyzet változhat a választások után, ha a kormány hozzáállása és az uniós együttműködés javul.