A baloldal visszaesése a hagyományos fellegváraikban
A baloldal támogatottsága, amely 2009 előtt még hasonlatos volt a Fideszéhez, jelentősen megroppant a megmaradt fellegváraiban a 2024-es EP választás eredményei szerint.
A baloldal támogatottsága az országosan hasonló nagyságrendű volt a Fideszéhez képest 2009 előtt, azonban ezt követően elsősorban a hagyományos szocialista iparterületekről és a kisebb településekről kezdett visszaszorulni. A 2024-es Európai Parlamenti választásokon a baloldali pártszövetség társadalmi bázisa a leginkább éppen ezeken a területeken roppant meg.
Medgyessy Péter, a Partizánnak adott interjújában kifejtette, hogy a 2004-es EP választás csúfos vereség volt a baloldal számára, de mégis akkor érte el az MSZP (és utódszervezetei) a legjobb eredményüket 34,3 százalékos szavazat-arányukkal. Akkoriban a támogatottságuk a településméret-kategóriákban is kiegyensúlyozott volt.
2009-ben az MSZP támogatottsága összeomlott, mindössze 17,4 százalékot értek el az EP választáson, és különösen a kisebb településekről hiányoztak a szocialisták szavazói. 2014-ben az MSZP, a DK és az Együtt-PM együtt 27,9 százalékot értek el, de a DK 2019-es áttörésekor ez az arány (az MSZP-vel együtt) már csak 23,1 százalék volt.
A 2004 és 2019 közötti időszakban a baloldal társadalmi támogatottságának térszerkezete jelentősen átalakult. 2004-ben a legmagasabb támogatottságot nem Budapesten, hanem a 20 ezer főnél népesebb nem megyei jogú városokban érték el, de még az 1000 fő alatti községekben is 29 százalék fölött volt a szavazat-arányuk.
2019-re a baloldal jelentős részét elveszítette vidéki bázisának, és a legtöbb szavazót a fővárosban gyűjtötte be. Az idei választáson a baloldal 8,1 százalékos országos támogatottsággal történelmi mélypontot ért el, és a korábbi bázisuk volt településeken esett vissza a leginkább. A megyei jogú városokban volt a legnagyobb a visszaesés, de a fővárosban és a 20 ezer fő feletti nem megyei jogú városokban sem értek el kiugróbb eredményt.
A 2019 és 2024 közötti százalékpontos változást térképen megjelenítve látható, hogy a szavazatarány-vesztés mely településekről származik leginkább. Olyan hagyományosan baloldali bástyákban, mint Szeged, Tatabánya, Salgótarján vagy Szolnok, jelentős volt a visszaesés.
Szeged esetében különösen érdekes a helyzet, ahol az MSZP korábbi miniszterelnök-jelöltjét, Botka Lászlót hatodjára választották meg polgármesternek, miközben a városvezető korábbi pártja csupán 11,3 százalékot ért el a városban. Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke szerint mélyebb változásra és új útitervre van szükség a hazai szociáldemokrácia és a baloldal számára, miután a DK-MSZP-Párbeszéd koalíció a vártnál jóval gyengébb eredményt ért el a választásokon. Kunhalmi hangsúlyozta, hogy őszintén kell szembenézni a problémákkal és megérteni a szavazótáborok mozgását, valamint hogy a baloldali értékek képviselete nélkül nincs jó társadalom.
A győri önkormányzati választáson a Fidesz jelöltje, Dézsi Csaba András elveszítette a polgármesteri pozíciót, amelyet korábban Borkai Zsolt szexbotránya után nyert meg. Dézsi a városvezetői székért folytatott harcban Pintér Bence ellen vesztett, aki LMP-, Momentum- és MSZP-támogatással került megválasztásra, annak ellenére, hogy a teljes ellenzéki összefogás hiányzott. Dézsi politikai sebét a tisztogatások és a belső ellentétek okozták, amelyek végül Borkai Zsoltot is visszahozták a politikai életbe, aki a választáson több mint 27 százalékot kapva önkormányzati képviselőként a közgyűlésbe is beülhetett.