A Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram összegzése
Lezárult a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram, melynek keretében az EXIM Magyarország 100 százalékban lekötötte a 200 milliárd forintos többletforrást a magyar vállalkozásokkal. A programban összesen 928 szerződést írtak alá, és eddig 40 milliárd forintot folyósítottak, melynek közel felét a hazai kis- és középvállalkozások (kkv) szektora kapta meg.
Az EXIM Magyarország 2023 februárjában indította útjára a hitelprogramot, amelyet a kormány döntése értelmében 700 milliárd forintos keretösszeggel hoztak létre. A nagy érdeklődésre való tekintettel a kormány 1000 milliárd forintra emelte a keretösszeget, majd 2024 elején további 200 milliárd forintos többletforrással bővítették, így a teljes keretösszeg 1200 milliárd forintra nőtt.
A hitelprogramra január 15-én nyílt meg a jelentkezés, kizárólag beruházási célokra, forintban akár 5%, euróban akár 3% kamatozás mellett, tízéves lejáratig. A programra az élelmiszeripar, építőipar, telekommunikáció, gyógyszergyártás, turizmus és vendéglátás, autóipar, valamint a logisztika területén tevékenykedő vállalatok pályázhattak.
A négy hónap alatt a vállalkozások teljes mértékben kimerítették a rendelkezésre álló 200 milliárd forintos többletforrást, 928 szerződéskötéssel. A vállalkozások 114 beruházási hitelszerződést kötöttek, összesen közel 165 milliárd forint értékben, valamint 814 lízingszerződést, összesen közel 40 milliárd forint értékben.
A szerződött ügyletek közel felében már megtörténtek a folyósítások, és a szerződések döntő többsége, 93 százaléka euró alapú hitelre szól. A hitelkérelmeket elsősorban közép-magyarországi vállalkozások nyújtották be, és az EXIM által refinanszírozott banki partnerek fogadták be a kérelmek 97 százalékát.
A jegybank felhívja a figyelmet arra, hogy a vállalati hitelállományban egyre nő a devizahitelek aránya. A devizahitel nem jelent problémát azoknál a vállalkozásoknál, amelyeknek van természetes fedezete, vagyis legalább a bevétel egy része devizában keletkezik. Azonban azoknál a vállalkozásoknál, amelyeknek nincs devizabevételük, a devizahitel kockázatos lehet az árfolyamingadozások miatt.