Hónapokig tartó huzavona várható a választások után
A választók változást akartak, de az Alaptörvény értelmében a jelenlegi önkormányzati vezetés októberig marad hivatalban, a TÖOSZ elnöke szerint azonban a félelmek a pénzszórástól alaptalanok.
Az Alaptörvény előírásai szerint a 2019-es általános, valamint az időközi választásokon megválasztott képviselők és polgármesterek megbízatása 2023 októberéig tart. A helyi önkormányzatok és nemzetiségi önkormányzatok új képviselő-testületeinek alakuló üléseit a következő választások után, 2024. október 1-jét követően kell megtartani, tizenöt napon belül.
A múlt vasárnapi választásokon megválasztott polgármesterek tehát csak októberben kezdhetik meg hivatali tevékenységüket, kivéve azokat a településeket, ahol korábban nem volt polgármester.
Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke az InfoRádióban beszélt arról, hogy a váltás esetén az átadás-átvétel október 1-jétől kezdődik, ezt követően tartják meg az új képviselő-testület alakuló ülését is. Az újonnan megválasztott polgármestereknek és képviselőknek esküt kell tenniük, valamint a szervezeti és működési szabályzatot is meg kell határozniuk.
A TÖOSZ elnöke hangsúlyozta, hogy a jelenlegi polgármesterek és képviselők októberig döntenek a települések ügyeiről, de a jogszabályok korlátozzák őket abban, hogy túllépjék a költségvetési keretet vagy olyan döntéseket hozzanak, amelyek jelentősen befolyásolnák a következő éveket. Így nincs alapja azoknak a félelmeknek, amelyek szerint a távozó vezetők felelőtlenül költenék a pénzt.
Schmidt Jenő arról is beszélt, hogy ha a választáson alulmaradó polgármester nem kívánja ellátni a hivatalát az októberig hátralévő időben, akkor a helyi önkormányzat jegyzője, vagy ha ő nem vállalja, egy kormánymegbízott látja el az ügyvivői feladatokat, beleértve a határozatok aláírását is.