A XII. kerületi Turul-szobor sorsa ismét a középpontban

A XII. kerület új polgármestere, Kovács Gergely a turulszobor szoborparkba helyezését tervezi, ami újra heves vitákhoz vezethet a szélsőjobboldal és az MKKP között.

Ragaszkodik a Turul-szobor szoborparkba küldéséhez Kovács Gergely, a XII. kerület frissen megválasztott polgármestere. A politikus szerint megpróbálnak majd olyan megoldást találni, ami minél több embernek jó, de Toroczkai László valószínűleg nincs a listán. Ő már hétfőn hadüzenetet küldött az MKKP társelnökének, és a közelmúlt szélsőjobboldali megmozdulásaira visszaemlékezve ez valószínűleg nem üres fenyegetés.

A hegyvidéki turulszobor korábban heves viták tárgya volt, és a vasárnapi önkormányzati választások után ismét előtérbe kerülhet. Kovács Gergely a választás estéjén kijelentette, hogy a vitatott emlékmű szoborparkba fog kerülni.

„Nagyon sok embert bánt és zavar. Nem az a baj, hogy Turul-szobor van. Nálunk voltak a leggázosabb nyilasok a II. világháborúban, onnan 50-100 méterre működtették a központjukat, konkrétan náciknak a nevét sikerült ráírni erre a szoborra” – sorolta Kovács azokat a kifogásokat, melyek az emlékmű 2005-ös felavatása óta rendszeresen borzolják a kedélyeket.

Kovács Gergely nemcsak a polgármesterséget húzta be, az MKKP a képviselő-testületben is többségbe került. Cabrera Martin A kétfarkúak polgármestere azonban minden valószínűség szerint darázsfészekbe nyúlt, hiszen Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke már pár órával később megüzente neki, hogy ha megpróbálja eltávolítani a szobrot, „velünk szemben fogja találni magát!”. Toroczkai TikTokon is üzent, hangsúlyozva, hogy a Turul a magyarság szimbóluma, és fenyegetőzött, hogy úgy jár Kovács, mint az SZDSZ, ha viccelődik a szoborral.

A náci karlendítős képével elhíresült Megafon-influenszer, Trombitás Kristóf pedig csak annyit írt Facebookon: hallod Kovács, próbáld meg elbontani a turult. tényleg, csak próbáld. itt leszünk” (sic!).

A hegyvidéki Turul-szobor avatóünnepségét 2005. október 22-án tartották, és a szobor a II. világháború kerületi áldozatainak emlékére állították. Azonban a szobor szimbolikája antiszemita és kegyeletsértő volt, és a fővárosi közgyűlés sem támogatta az építését, az építésügyi hatóság pedig nem adott rá engedélyt.

2008 márciusában a bíróság is kimondta, hogy az emlékművet el kell bontani, de a szélsőjobb tiltakozása miatt ez nem történt meg. A Jobbik több ezer fős demonstrációt tartott, amin azt is megfogadták, hogy ha kell, a testükkel védik meg az emlékművet az elszállítástól.

2016-ban Zoltán Gábor Orgia című könyve és a 444.hu dokumentumfilmje ismét a figyelem középpontjába állította a XII. kerületi nyilasterror brutalitását. Rab László cikke szerint az emlékművön több olyan nyilas neve is szerepel, aki tevékenyen részt vett tömeggyilkosságokban.

A szakmai bizottság egyetértett azzal is, hogy szimbolikája miatt az emlékmű kegyeletsértő, így végül az önkormányzat is beadta a derekát. A szobrot első világháborús emlékművé nyilvánították, a II. világháborús áldozatoknak pedig egy új emlékművet avattak.

Kovács Gergely szerint önmagában az, hogy a második világháborúban, a kerületben történteknek, az áldozatoknak legyen valamiféle emlékműve a XII. kerületben, rendben van. „De hogy ezt egy turullal kell pont megtenni, az nincs rendben, főleg egy ilyen történetű turullal” – tette hozzá.

A képviselő-testületben jelentős többséget szerzett az MKKP és a Momentum, így Kovács Gergelynek valószínűleg nem lesz problémája a döntés végrehajtásával. A kérdés az, mihez kezd majd, ha Toroczkai László és a többi szélsőjobboldali csoport valóban kivonul a Böszörményi útra és a testével védi majd a szobrot.