Pataky Attila mindent elkövetett, hogy a filmet soha ne mutassák be
„Egyetlenegy mondatot szeretnék mondani. Egy olyan mondatot, ami sajnos többet nem hangzik el. Hölgyeim és uraim, következik az Edda Művek” – így konferálta fel 1983. december 17-én Danyi Attila (Scampolo, Atlantis), koncertszervező, lemezlovas a zenekar búcsúkoncertjét. Rá egy esztendőre (negyven éve) jelent meg a Viszlát! Edda című élő lemez, valamint a bandáról szóló könyv.
Riskó Géza 1983 nyarán adta le Edda Művek Miskolc címet viselő kéziratát, amit csak rá egy évre adtak ki, amikorra a banda már feloszlott. Almási Tamás dokumentumfilmje, a Kölyköd voltam pedig '85-ben kerülhetett közönség elé.
Almási Tamás Edda-filmje
A mozifilm az együttes szétesését követi nyomon, méghozzá elfogultan, amennyiben egyedüli hunyónak Pataky Attilát állítja be. Ezért az énekes mindent elkövetett azért, hogy a film dobozban maradjon.
Szintúgy 1984-ben zárt be a Budai Ifjúsági Park, amelynek kőkorlátja '80-ban éppen egy Edda bulin omlott le. Az Ifipark vége egyúttal egy korszak végét jelentette. Stílusosan a búcsúkoncert a P. Mobil Elektromos temetése volt. Eztán a Mobil visszavonult, a Beatrice, a Piramis, az Edda Művek feloszlott, a Korál stílust váltott, ahogyan a Skorpió és a Hobo Blues Band. A klubokban a Bizottság, az Európa Kiadó, a Kontroll Csoport hódított, a rockszcénát átvette a Pokolgép, a Moby Dick, a Stress.
A csöves zene, az őszinte kőkemény rock fél évtizede lejárt.
Négy év a csúcson
Nekem – úgyis mint egykori csövesnek, volt, hogy a farmer varrását végig kellett vágni, másként nem tudtam levenni – megadatott jelen lennem az Edda első ifiparki buliján, 1979 nyarán. Meglehetősen kevesünket érdekelt a miskolci banda, amelyik az este tízes Takarodó trombita szignálját követően, amikor minden más zenekar abbahagyta, belekezdett a Minden sarkon álltamba. Pár hónapra rá már a Piramis előtt melegítették a hangulatot ugyanott. Ekkor rögzítették első kislemezüket: Minden sarkon/Álom.
Mindössze bő négy évvel később, 1983. december 17-én, a Miskolci Városi Sportcsarnokban búcsúkoncertet tartottak. (Mivel szerződés kötötte a bandát, két nappal később Gyöngyösön újra, akkor már tényleg utoljára színpadra lépett az Edda Művek.)
Igaz, az Edda 1974-től, öt évtizede működik, azonban csak 1977-ben állt össze a bakancsos csapat – Pataky, Slamovits, Barta, Zselencz, Csapó –, felvéve az Edda Művek nevet. Két elképesztően sikeres és elképesztően jó nagylemezt követően a harmadikat letiltotta a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat.
A sanzonbizottság nyolcból öt szerzeményt visszadobott.
A lemezgyár új anyagot készíttetett a bandával, rövid határidővel. Az eredmény a megelőző korongokhoz mérten szerény. Slamó stílust akart váltani, Pataky nem. Barta Alfonzot behívták, Csapó György és Zselencz László lebetegedett. Slamovits István – aki minden bakancsos Edda-dal zeneszerzője és szövegírója – nem óhajtott stúdióba vonulni az összekapkodott nótákkal, így a felvételeknek az új dobos, Fortuna László igyekezett végső hangzást adni. Ebben új elemnek számít Kegye János szaxofonjátéka. Ekkortájt a Platina turnén – első albumuk Platina minősítést kapott – három fúvóssal léptek színre, köztük Gömöry Zsolttal a későbbi billentyűs-zeneszerzővel.
Az eredeti lemezanyagot 1988-ban újra rögzítették a Pataky-Slamovits korongon.
Régi Edda új tagokkal
Csapó mellett, a virtuóz hangszerelő, Barta szintén távozott a zenekarból. És az országból is, követve szerelmét, hátrahagyva családját. Érkezett a Fórum, a Kamara Rock Trió, a GM 49 billentyűse, Gay Tamás. Az új hullámos, ska muzsikus jövetele, illetve a szaxofon hatására a búcsúlemezen meglehetősen másképp szólalnak meg a számok. Slamó, Gay Tamást maga mellé véve, átalakította a hangszerelést (ami addig is szokása volt az élő bulikon).
A miskolci sportcsarnokban két és fél órát játszottak, huszonhat meghatározó dalt előadva, amelyekből tíz került rá a búcsúlemezre. Noha Kegye fújt a színpadon, az a korongról lekerült, mert beleszaxofonozta a rajongók arcába a Kacsatánc bárgyú melódiáját. Hogy miért? Maradjunk annyiban, pillanatnyilag jó ötletnek tartotta.
A lemezen hallhatók olyan klasszikusok, mint A keselyű, az Álmodtam egy világot, a Kínoz egy ének, A hűtlen, az Álom, Az egek felé, az Ahogy élsz, a Minden sarkon álltam már, a Kölyköd voltam. Lemaradt azonban az Elhagyom a várost, A fémszívű fiú, az Engedjetek saját utamon, az Érzés, a Torony.
Pataky Attila, az Edda frontembere, aki a zenekar történetében is meghatározó személyiség, nemcsak a zenében, hanem a sportban is aktív szerepet vállal. A magyar labdarúgó-válogatott Európa-bajnokságon való szereplése kapcsán üzenetet küldött a csapatnak: "Igyekezzenek úgy játszani, ahogy mi zenélünk! Ezt azért mondom, mert mi Gömöry Zsolttal és a zenekarommal mindig a maximális teljesítményt nyújtjuk, a szenvedély bennünk van. Ha mi ilyen hamisan zenélnénk néhanapján, akkor minket téglával dobálna le a közönség a színpadról. Az üzenetem tehát ez: fiúk, egyetlen hamis hangot sem engedhettek meg magatoknak a pályán – minden rúgásnak tökéletesnek kell lennie!". Pataky, aki óriási focirajongónak vallja magát, elmondása szerint rengeteg fellépése van a bajnokság időszakában, de szabad estéin szívesen összeül otthonában a barátaival és családtagjaival, hogy közösen szurkoljanak a magyar labdarúgó-válogatottnak.