Az Európai Bizottság ultimátumot adott Magyarországnak és Szlovákiának
Az Európai Bizottság ultimátumot adott Magyarországnak és Szlovákiának az Ukrajna ellen benyújtott panaszukkal kapcsolatban, amelyet indokolatlannak találtak, mivel Ukrajna által az orosz Lukoil olajvállalatra kivetett szankciók nem befolyásolják az olajszállításokat Magyarország és Szlovákia felé.
Az Európai Bizottság arra szólította fel mindkét országot, hogy keressenek alternatív forrásokat az orosz olajtól való függőség csökkentése érdekében. Magyarország és Szlovákia továbbra is jelentősen függnek az orosz olajtól, annak ellenére, hogy az EU döntött az orosz olaj beszerzésének leállításáról Ukrajna inváziója után. Az EU potenciális biztonsági fenyegetésekre figyelmeztetett, amelyek Magyarország oroszoknak és fehéroroszoknak szóló vízumprogramjából adódhatnak, és magyarázatot követeltek augusztus 19-ig. Az intézkedés aggodalmakat váltott ki az EU tisztviselői körében a potenciális biztonsági kockázatok és a Schengeni övezet integritásának kérdésében.
A magyar külügyminiszter, Szijjártó Péter kijelentette, hogy Horvátország nem megbízható tranzitország az olajszállításban. Bírálta Horvátországot, amiért az olajtranzit díjait ötszörösére emelte a háború kitörése óta. Ukrajna szankciói a Lukoil ellen megakadályozzák az olaj tranzitját Magyarország felé a Barátság vezetéken keresztül. Magyarország jogi megoldásokat keres az olajtranzit újraindítására, lehetséges más forrásokból, mint például a Rosneft. Ukrajna szankciói gyakorlatilag megtiltják a Lukoilnak, hogy Ukrajnát tranzitútvonalként használja.
Szijjártó Péter továbbá hangsúlyozta, hogy Horvátország megbízhatatlansága miatt a MOL nem tud hosszú távú szállítási kapacitásokat biztosítani. Emellett a szükséges csővezeték-kapacitásbővítési beruházások elmaradása, és a maximális kapacitás igazolatlansága miatt figyelmeztetett, hogy a horvátországi olajtranzit függősége rendkívül sebezhetővé teszi Magyarországot és Szlovákiát.
Érdekes módon, Szijjártó és a magyar kormány csak azután kezdett hangot emelni Ukrajna Lukoil-importját érintő döntése miatt, hogy a magyar külügyminiszter Lavrov orosz kollégájával egyeztetett, amire a Válaszonline is rámutatott.
A külügyminiszter szerint az Európai Bizottság alelnöke, Valdis Dombrovskis levele, amely szerint Ukrajna nem veszélyezteti Magyarország és Szlovákia ellátását, és a horvát olajvezeték használatát javasolja, botrányos. Szijjártó Péter szerint ez a levél újra azt bizonyítja, hogy az ukránok bármit megengedhetnek maguknak uniós tagállamokkal szemben, főleg ha azok békepártiak és nem szállítanak fegyvereket. A horvátok állítása szerint azonban gond nélkül tudnának olyan mennyiségű olajat szállítani, amely teljes mértékben kielégíti a MOL igényeit. A JANAF a DRA polimerek alkalmazásával további 14,3 millió tonna vezetékkapacitást tudna biztosítani a magyar határig évente.
Ukrajna júniusban szigorította az orosz Lukoil elleni szankciókat, ezzel lényegében azt akarták elérni, hogy a Lukoil ne használhassa Ukrajnát tranzitországként. Ennek következtében Magyarország és Szlovákia felé az üzemszerű mennyiségnél kevesebb orosz olaj érkezik a Barátság kőolajvezetéken. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője úgy reagált a történtekre, hogy a tranzit megszakadása válsághelyzetként értékelhető, nincs sok esély a tárgyalásos rendezésre, mivel egyértelműen politikai célú döntés született. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt pénteki Kormányinfón arról beszélt, hogy amennyiben a jelenlegi helyzet nem változik, akkor üzemanyaghiány alakulhat ki, és szeptemberig megoldást kell találni erre a helyzetre.
Az M1 információi szerint a magyar-szlovák egyeztetéseken felmerült, hogy válaszlépésként korlátozzák vagy felfüggesszék az Ukrajna felé menő áramszolgáltatást, ha Ukrajna nem biztosítja az olajszállítást Magyarország és Szlovákia felé. Ez az exportkorlátozás szlovák-magyar koordinálással elvileg megvalósítható, mivel Ukrajna áramimportjának jelentős része az ukrán-magyar határon megy keresztül. Gulyás Gergely a múlt heti kormányinfón már utalt arra, hogy a magyar kormány kezében van egy ilyen importkorlátozó eszköz is, de azt is mondta, hogy ezt nem használnák zsarolásra.
Szijjártó Péter külügyminiszter bejelentette, hogy Magyarország blokkolja az uniós békekeret 6,5 milliárd eurójának kifizetését, amíg Ukrajna nem lazít a Lukoilra vonatkozó szankciókon, és hozzátette, hogy Magyarország már hónapok óta blokkolja a békekeret-kifizetéseket. A külügyminiszter szerint az Európai Bizottság egy hét alatt sem tett lépéseket az ügyben, bár az Európai Bizottság jelezte, hogy vizsgálódnak a kérdésben. A Mol közben a háttérben a megoldásokon dolgozik, jelezve, hogy kész átvenni az orosz kőolaj tulajdonjogát az orosz–ukrán határon, és ezzel saját kockázatára hozhatja be Magyarországra és Szlovákiába a Barátság kőolajvezetéken keresztül.
Weinhardt Attila, a Portfolio elemzője szerint a Mol két megoldáson gondolkozik a helyzet kezelésére. Az egyik, hogy a vállalat átvenné az Oroszország felől érkező olaj tulajdonjogát az orosz–ukrán határon, és innen a saját kockázatára szállítaná tovább, amivel kivédhető lenne, hogy a kijevi vezetés egymás után tiltsa meg a különböző orosz cégeknek a nyersolaj szállítását Ukrajnán keresztül. A másik megoldás az lenne, hogy a Mol átterelné a horvátországi Adria kőolajvezetékre a kieső mennyiséget, és onnan táplálná a százhalombattai és a pozsonyi finomítókat. Mindkét megoldás költségek emelkedésével jár majd, de a magyar autósoknak csak abban az esetben kell majd többet fizetniük, ha a Mol az Adria vezetéken történő szállítást választja.
Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság kereskedelmi alelnöke a magyar és a szlovák külügyminisztereknek címzett, nemrég nyilvánosságra került levelében azt írta, hogy a Moltól kapott információik szerint az olaj az orosz-ukrán határon a kereskedelmi cégek tulajdonába kerül, ezért nem vonatkoznak rá a szankciók sem. Ez ellentmondhat Weinhardt Attila azon felvetésének, hogy a vállalat orvosolhatná a helyzetet azáltal is, hogy átvenné az Oroszország felől érkező olaj tulajdonjogát.
Az Európai Bizottság szerint jogtalan Magyarország és Szlovákia Ukrajnával kapcsolatos panasza, és közölték, hogy nincs közvetlen veszélyben Magyarország és Szlovákia kőolajellátásának biztonsága. A Bizottság elemzése szerint a JANAF adriai vezetékén elegendő szabad kapacitás áll rendelkezésre ahhoz, hogy mindkét országot máshol vásárolt olajjal lássák el.
Valdis Dombrovskis gazdasági és kereskedelmi biztos Twitteren tett bejelentése szerint beszélt Szijjártó Péterrel Magyarország energiabiztonságáról, és Ukrajna megerősítette, hogy a folyamatban lévő olajtranzit Magyarországra és Szlovákiába nem érintett a szankciók által, mivel nem a Lukoil a tulajdonosa az olajnak. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nem áll le és nem is csökken az Ukrajnán át Magyarországra érkező olaj mennyisége. Az olaj, ami vezetéken érkezik, eddig sem a Lukoil tulajdona volt, négy nagy kereskedőcég veszi meg Oroszországban, aztán eladja Magyarországon, és ezekre a cégekre az ukrán szankciók nem vonatkoznak. Nemrég kis csökkenés volt a Magyarországra érkező olaj mennyiségében, ami azért történt, mert az egyik ilyen cég, a Litasco SA visszamondta a saját foglalását a vezetéken, valószínűleg a szankcióktól tartva. Az ukrán kormány viszont mostanra közölte, hogy nem kell ettől tartania. Erre utalva kommunikálta korábban azt az Európai Bizottság, hogy megvizsgálták az ügyet, és nem volt veszélyben a magyar olajellátás.
Valdis Dombrovskis és Szijjártó Péter ismét megbeszélést folytatott a magyar energiaellátásról, különös tekintettel az orosz Lukoilra vonatkozó ukrajnai szankciókra és azok nyersolajszállításokra gyakorolt hatásaira. Dombrovskis biztosította Szijjártót, hogy az Ukrajnán keresztül Magyarországra és Szlovákiába irányuló olajtranzitokat nem érintik a szankciók, amennyiben a Lukoil nem a tulajdonosa az olajnak. A felek megállapodtak az együttműködés folytatásában, miközben Magyarország részletes dokumentációt nyújt be nyersolajszállítási szerződéseiről az Európai Bizottságnak, amely kész frissíteni elemzését az új információk alapján.
Hernádi Zsolt, a Mol vezére, értetlenül áll Ukrajna azon döntése előtt, miszerint szankciókat vezetett be az orosz Lukoil olajvállalattal szemben. A Mol vezér szerint a jelenlegi kár eltörpül a lehetséges kockázatok mellett, és egy újabb üzemanyagársapkától hamarabb lesz idehaza üzemanyaghiány, mint az ukrán lépésekről. Hernádi Zsolt szerint a Lukoil Oroszország második legnagyobb termelője, akkora mennyiséggel rendelkeznek, hogy azonnal tudnak szállítani és óriási tárolókapacitásuk van – a Lukoilt helyettesíteni nehezebb, mint egy kis szállítót. „200 ezer tonna kőolajat hirtelen kikaparni nem egyszerű dolog.”
Hernádi Zsolt szerint Horvátország felől el lehet látni Magyarországot, azonban Szlovákiát és Csehországot nem. Ha a Barátság-kőolajvezeték nem lesz, akkor már csak egy beszállítói útvonal marad. Hangsúlyozta, az Adriai-vezeték nem üzemelt még teljes kapacitással, és a horvátok már korábban is megemelték a szállítási árakat, ráadásul „bármikor megcsinálhatják, hogy karbantartás miatt nincs szállítás.”
A Mol elnöke a végén egy kis focis kitérőt is tett. Elmondta: Orbán Viktor korábban azt kérte tőle, hogy Csányi Sándor OTP elnök-vezérigazgatóval közösen indítsák újra a Bozsik Péter nevét viselő labdarúgó utánpótlásprogamot, a Bozsik-programot.