Orbán és Stoltenberg találkozója: eltérő nézetek Ukrajnáról, de nem blokkolják a többségi döntéseket
Viktor Orbán magyar miniszterelnök a NATO főtitkárával, Jens Stoltenberggel tartott közös sajtótájékoztatón kiemelte, hogy bár Magyarország eltérően látja az ukrajnai béke megteremtésének módját, nem kívánja akadályozni a többségi döntéseket.
A NATO főtitkára és a magyar kormányfő találkozója meglepetésként érte a nyilvánosságot, annak ellenére, hogy a magyar kormány álláspontja Oroszország ukrajnai háborújával kapcsolatban jelentősen eltér a többi NATO-tagállamétól. Stoltenberg korábban már jelezte, hogy várja a megbeszéléseket Orbánnal. A miniszterelnök a közrádióban múlt pénteken utalt a közelgő találkozóra, amikor azt mondta: "Amit látok, az az, hogy megtanultunk ellenállni a brüsszeli nyomásnak, Magyarország tudja védeni a függetlenségét. A NATO azonban már nehezebb kérdés, ide is jön a NATO főtitkára. Ahogy én látom, mindenképpen ki kell maradnunk abból, amit a NATO 'ukrajnai missziónak' nevez" .
Orbán a sajtótájékoztatón elmondta, hogy Magyarország nem rendelkezik azzal a képességgel és erővel, hogy megváltoztassa a sajátjától eltérő számos véleményt, és nem kívánja blokkolni a többi tagállam által kért döntéseket a NATO-ban .
Stoltenberg hasonló szellemben reagált, bár közvetetten visszavágott Orbánnak, aki a nyugati kormányokat háborúpártisággal vádolta. A főtitkár kijelentette, hogy a NATO célja a háború megelőzése, és nincs vita a szövetségen belül arról, hogy képes megvédeni tagjait, amit 75 éve tesz, "biztosítva a békét és a jólétet az egész kontinensen" .
A sajtótájékoztatón csak két kérdést engedélyeztek. Az M1 magyar közszolgálati televízió riportere Orbántól arról érdeklődött, milyen garanciákat kapott Magyarország, hogy később sem kell bevonódniuk a háborúba. Orbán a magyar kormány és Jens Stoltenberg szavára hivatkozva válaszolt, hangsúlyozva, hogy "nem vagyunk gyerekek, nincs értelme becsapni magunkat", és nehezített globálpolitikai helyzetről beszélt, egyértelműen Oroszországot nevezve meg a háború kezdeményezőjeként .
A Reuters újságírója Stoltenbergtől azt kérdezte, mit gondol Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek a NATO ukrajnai segítségét "őrült cselekedetnek" nevező kijelentéséről. A főtitkár válaszában kiemelte, hogy a NATO-nak 32 tagállama van, és természetes, hogy időnként véleménykülönbségek adódnak, "de már sokszor bebizonyítottuk, hogy képesek vagyunk felemelkedni ezek fölé" .
Stoltenberg Budapestre érkezése előtt részt vett a Bukaresti Kilences (B9) találkozóján, amely Kelet-Európa NATO és EU tagállamainak csoportja. A Financial Times korábban arról számolt be, hogy diplomáciai források szerint fontolóra vették, hogy kizárják Magyarországot az szövetség találkozóiról az ukrajnai segítségnyújtással kapcsolatos állandó vétózása miatt. Azonban a sajtótájékoztatón nem esett szó arról, hogy Magyarországot kizárnák a B9 tárgyalásokról .
A B9 csoportot 2015-ben alapították Bulgária, Csehország, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Észtország – NATO és EU tagállamok, amelyek mind a Szovjetunió blokkjához tartoztak 1991 előtt. A szervezet nem rendelkezik önálló intézményi szerkezettel, hanem egy fórumként működik, ahol a tagállamok állam- és kormányfői, védelmi és külügyminiszterei összehangolhatják biztonságpolitikai elképzeléseiket – különösen a 2014 óta égető aggodalmat jelentő orosz fenyegetés fényében. A B9 legutóbbi találkozóin azonban Magyarország következetesen vétózta az Ukrajnát támogató döntéseket és a NATO-hoz való potenciális csatlakozásának felgyorsítását érintő döntéseket .
Orbán a múlt vasárnapi EP-választások kampányát arra az állításra építette, hogy aki nem a Fideszre szavaz, az a háborúra szavaz, ezzel azt sugallva, hogy ha a Fidesz ellen induló pártok győznének, a NATO döntése következtében magyar katonákat küldenének az ukrajnai frontra. Stoltenberg néhány nappal ezelőtt Helsinkiben ismételten kijelentette, hogy a NATO-nak nincsenek tervei katonák küldésére Ukrajnába .
Orbán Ukrajnát pufferzónaként látja. "Akár tetszik az ukránoknak, akár nem, Ukrajna ott van a térképen, ahol van. A legjobb perspektíva az lenne, ha pufferzóna lenne Oroszország és a Nyugat között." A miniszterelnök szerint Ukrajnát és Grúziát 2008-ban fel lehetett volna venni az EU-ba és a NATO-ba, de ezt a lehetőséget elszalasztották, és azóta Oroszország megerősödött, és világossá vált, hogy nem fogja ezt megengedni. "Oroszország újra és újra és újra és újra lerombolja Ukrajnát. Soha nem fogja elfogadni egy EU- és NATO-tag Ukrajnát a küszöbén." – mondta a miniszterelnök még februárban .
A sajtótájékoztatón mindkét fél delegációi is jelen voltak. A magyar oldalról Szijjártó Péter külügyminiszter, Szalai-Bobrovnitzky Kristóf védelmi miniszter, Balogh István, Magyarország NATO-nagykövete, Orbán Balázs, a miniszterelnök főpolitikai tanácsadója, Máté János, a Miniszterelnöki Programiroda vezető államtitkára, és Bíró Marcell, a miniszterelnök újonnan kinevezett nemzetbiztonsági főtanácsadója vett részt .
A NATO részéről jelen volt Allison Hart, a NATO Emberi Biztonsági Egységének helyettes vezetője, Eide Gjermund, a főtitkár katonai tanácsadója, Dakhlallah Farah, a NATO szóvivője, és Jenssen Stian, a NATO főtitkárának kabinetfőnöke, aki tavaly nyáron kénytelen volt bocsánatot kérni Kijevtől, miután javasolta, hogy Ukrajnának bele kellene egyeznie abba, hogy feladja az által Oroszország által elfoglalt területek egy részét, ha csatlakozni akar a NATO-hoz .