Lehetett-e más a 2016-os körúti robbantás elkövetője?

A 2016. szeptember 24-én a budapesti Teréz körúton történt, két rendőrt megsebesítő robbantás a hivatalos álláspont szerint a sikeresen megoldott bűntények közé tartozik. Néhány héttel a cselekmény után elfogták a feltételezett tettest, aki a vádirat szerint egyedül követte el a merényletet. Az akkor 23 éves Papp László Gergelyt a bíróság első fokon, aztán jogerősen is életfogytiglanra ítélte. A Kúria előtt lévő perújításhoz csatolt igazságügyi szakértői vélemények azonban több ponton is megkérdőjelezik a bizonyítékokat, amelyek alapján a vád szerinti elkövetőt beazonosították, illetve a bűnösségét kimondták.

Az Átlátszót Papp László Gergely édesapja, Papp László, valamint a perújítási indítványt beadó ügyvéd, dr. Keviczki István kereste meg. Szerintük a robbantást nem a vádlott követte el. Az általuk bemutatott szakértői anyagok súlyos kérdéseket vetnek fel, illetve más megvilágításba helyezik a cselekményt. A robbantás felfokozott politikai hangulatban, a bevándorlási, migrációs témában kiírt 2016. október 2-i úgynevezett kvótanépszavazás előtti héten történt. Különösen az szította fel a bűncselekménnyel kapcsolatos találgatásokat, hogy Kakuk György, a DK elnökségi tagja egy nappal a robbantás előtt felszólította a Fideszt és a kormányt, „ne szimuláljon terrortámadást és végképp ne hajtson végre semmiféle merényletet.”

A Demokratikus Koalíció politikusa Simicskó István akkori honvédelmi miniszter korábbi kijelentésére reagált, aki arról beszélt, hogy Magyarországon is bármikor bekövetkezhet terrortámadás. Az ezzel kapcsolatos teóriákat az is felerősítette, hogy Kakuk György nem sokkal ezután, 2017. január 3-án szívrohamban meghalt. Viszont arra eddig senki (így Kakuk György sem) szolgált bizonyítékkal, hogy az Orbán-kormánynak bármi köze lenne a robbantáshoz, ahogy Kakuk halálánál sem merült fel idegenkezűség.

Magányos tettesként ítélték el

Papp László Gergely a 2016. október 19-i elfogása után nem kívánt vallomást tenni, de hónapokkal később, a 2017. február 15-i kihallgatásán azt mondta: „2016. szeptember 24-én én tettem le a táskámat a robbanás helyszínére, amiben egy általam készített ilyen…. robbanóanyag volt.” A tárgyaláson azonban úgy nyilatkozott: „semmit nem ismerek el […] nem tartom fenn a vallomásaimat, visszavonom az egészet. […] Nem fogom kifejteni az okát, mert nem tudnám részletezni azt a sok szenvedést, ami a börtönben ért.” A bíróság azonban nem hitt neki, az ítélet szerint „a vádlott kihallgatása a nyomozás során törvényes volt”, illetve a beismerő vallomás „teljes mértékben összhangban van az eljárás során feltárt más bizonyítékokkal, tanúvallomásokkal, szakértői véleményekkel, a térfigyelő kamerák felvételeivel, és a rendelkezésre álló más okirati bizonyítékokkal.”

Ki lehetett a csuklyás és a kopasz?

A perújítási indítványt beadó ügyvéd szerint „a szokványos reakció egy ilyen szituációban a robbanás helyétől ellenkező irányban történő futás, menekülés, azonban két személy feltűnően nyugodtan viselkedett, és az egyikük a cselekményt megelőzően és azt követően is olyan mozdulatot tett, mintha a mandzsettájában lévő mikrofonba beszélne. Ezen kívül volt még két olyan személy is, akik szintén nem futottak el, hanem bementek a legközelebbi kapualjba, egy személy pedig – aki addig nem látszott a felvételeken, tehát egy házból vagy kapualjból jöhetett elő – keresztirányban a menekülő emberek között futott el a helyszínről az összes többi emberhez képest merőleges irányban” – sorolja a furcsa, tisztázatlan mozzanatokat az ügyvéd.

Vágták a centit

Dr. Keviczki István ügyvéd újabb megkérdőjelezhető dolgot is említ. „A magányos elkövetőnek vélt horgászsapkás személy testmagasságát két szakértő vizsgálta a nyomozás során. A fotó-videotechnikai szakértő három mérést emelt ki: az első mérés alapján az elkövetőként azonosított személy 174 centiméternél alacsonyabb, a második mérés szerint 175 centinél jóval alacsonyabb, a harmadik mérés szerint pedig 174 centinél legfeljebb 2 centivel magasabb. Ugyanebben a témakörben egy orvosszakértő is eljárt, aki arra a megállapításra jutott, hogy a horgászsapkás személy testmagassága 169,5 +/- 3,5 centiméter” – említi az adatokat a jogerősen elítélt Papp László Gergely jogi képviselője.

Koncepciós pert emleget az elítélt apja

Az elítélt apja is szóba hozta a felvételek témáját. „Véletlenül épp akkor tartották karban a tetthellyel csaknem szemben, a Szófia utca sarkán található kamerát, ami ráláthatott volna a helyszínre, és a javítás ideje alatt persze nem tettek a helyére új kamerát” – említi az egyik gyanúsnak tartott mozzanatot a jogerősen elítélt Papp László Gergely édesapja, Papp László.

HASH-kód, mint digitális ujjlenyomat

„Szabálytalanságot követtek el a szervek az adathordozó kezelésénél is. A hatóság által kirendelt szakértőkkel pedig csak az azonosságokat kerestették, a gyanúsítottat mentő különbözőségeket nem. A fiam 15 centivel magasabb volt, illetve más testalkatú, arcberendezésű, mint a vélt elkövető” – sorolja az apa a kifogásait.

Papp László Tamás