Hogyan előzhető meg a kibercsalások okozta szégyen és önhibáztatás
A kiberbiztonság napjaink egyik kiemelt témája, és bár sokan próbálnak tájékozódni a veszélyek elkerülése érdekében, a kibercsalások áldozatai gyakran szembesülnek félelemmel, szégyennel és önhibáztatással.
A hazai felnőtt lakosság 84%-a igyekszik információt szerezni arról, hogyan kerülheti el a telefonos vagy internetes csalásokat, amelyek gyakran bankok nevében követnek el visszaéléseket. A CIB Bank Információbiztonsági vezetője, Bártfai Gábor hangsúlyozza, hogy fontos a pontos és friss információk elérhetősége könnyen érthető formában.
A csalások érintettjei között a leggyakoribb reakció a fokozott félelem és óvatosság. Az érintettek 28%-a, míg a ténylegesen megkárosítottak 58%-a érez nagyobb félelmet az eset óta. A megkárosítottak körében a félelem a legfontosabb következmény.
A megkárosítottak 37%-a szégyent, 23%-a pedig saját magát hibáztatja a történtekért. Egy negyedük már tudja, mire kell figyelnie a jövőben, de sokan tartanak attól, hogy újra áldozattá válhatnak.
Juhász Bettina pszichológus, a Mélylevegő Projekt társalapítója szerint ezek a reakciók természetesek, és fontos, hogy az érintettek tudják, nem ők az egyetlen áldozatok. Az öngondoskodás és a kiberbiztonsági ismeretek fejlesztése segíthet a hasonló helyzetek megelőzésében.
Az internetes és telefonos csalásokkal kapcsolatos leggyakoribb hozzáállások között szerepel a tájékozódás és felkészülés, az önálló védekezés, valamint az a nézet, hogy a csalások azokkal történnek, akik nem elég körültekintőek, illetve hogy a csalók mindig előttünk járnak.
A megkérdezettek szerint a kiberbűnözés megelőzésében a hatóságok a leghitelesebb információforrások, ezt követik a bankok, amelyek különösen a férfiak, a fiatalabbak és a képzettebbek számára jelentenek fontos tájékozódási pontot. Az ismerősök és a média által nyújtott információkat kevesebben tartják hitelesnek.
A gazdasági környezet is befolyásolhatja az emberek biztonságérzetét, például a forint árfolyamának ingadozása. Jelentősen gyengült a forint az előző napokban, a jegyzés megközelítette a 400-as szintet az euróval szemben, ami hozzájárulhat a bizonytalanság érzéséhez. A forint április közepe és május vége között fokozatosan erősödött, megközelítve a 380-as szintet, de júniusban jelentős leértékelődést hozott, és hamar 395 környékére gyengült az euróval szemben.
A forint gyengülése mögötti okokról és a magyar deviza kilátásairól beszélnek elemzők egy ingyenes befektetői klubon, amelyet a Portfolio Signature PRO előfizetői számára szerveznek. A rendezvényen olyan kérdésekre keressük a választ, mint hogy milyenek a forint rövid- és hosszú távú kilátásai, mi mozgatja az árfolyamot, mikor érdemes eurót váltani a nyaralás előtt, és hogyan alakulhatnak a kamatok és az infláció Magyarországon. Az esemény június 19-én 17:30-kor kezdődik online, és a részvétel ingyenes, de aktív Portfolio Signature PRO előfizetéshez, valamint regisztrációhoz kötött.