Az egészségügyi rendszer jövőbeli változásairól beszélt a helyettes államtitkár
Bidló Judit, az egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkár a budapesti IME Egészségpolitika és egészségügyi rendszerek konferenciáján beszélt az egészségügyi rendszer jövőbeli változásairól.
A helyettes államtitkár kiemelte, hogy a kormányzat számára fontos feladat a betöltetlen háziorvosi körzetek problémájának megoldása és az új körzetek kialakítása. Ezzel kapcsolatban az önkormányzatok augusztus 31-ig jelezhetik a körzethatárokat és a betöltetlen praxisok helyzetét. Bidló Judit szerint a következő két évben a praxisközösségek továbbfejlesztése lesz a fókuszban, amelyek megerősítése mellett a járási központokban egészségfejlesztési irodák kialakításával is előrelépnek a lakosságközeli ellátások terén.
Az új háziorvosi ügyeleti rendszerről is szó esett, amelyet már minden megyében az Országos Mentőszolgálat működtet, és októbertől Budapesten is bevezetik. A helyettes államtitkár szerint a rendszer bevezetése kezdeti aggodalmak ellenére jól működik, a betegek egyre jobban értékelik, és a következő lépés az alapellátási és gyógyszertári ügyeletek összehangolása lesz.
A járóbeteg-ellátás terén a cél a betegutak és az előjegyzési idők lerövidítése, amelyhez a helyettes államtitkár szerint még van kapacitás az informatikai rendszerekben. A Járóbeteg Irányítási Rendszer bevezetésével már sikerült csökkenteni az extrém várakozási időket, és a cél az informatikai rendszer általános használatának növelése.
A fekvőbeteg-ellátásban szakmai alapú átszervezés zajlik, és Bidló Judit hangsúlyozta, hogy nem a kórházak bezárása a cél, hanem a hatékony működés elérése. Az egyes szakmák és ügyeletek összehangolását emelte ki, példaként hozva, hogy voltak helyzetek, ahol az ellátás szünetelt orvosok vagy ápolók hiánya miatt. A fekvőbeteg-ellátás kapcsán is hangsúlyozta, hogy a hatékonyság növelése a cél, és járási egészségközpontokat fejlesztenek, ahol a prevenció is fontos szerepet kap.
A minimumfeltételek átdolgozott verziójáról is szó esett, amely új szakmakódok megjelenésével járhat, és lehetőséget ad a kórházi kapacitások újragondolására. A minimumfeltételek átdolgozásával a szakmakódokkal a kapacitásokat újra lehet gondolni, és a hosszútávú célok között szerepel a teljeskörű kódkarbantartás, átfogó ráfordítási adatgyűjtést és a díjtételek felülvizsgálata is.
A parlamentben elfogadott két egészségügyi törvénymódosítás is terítékre került. Az egyik a Batthyány-Strattmann László Alapítvány létrehozásáról szól, amely az egyedi méltányossági támogatásban részesíthető gyógyszerekről fog dönteni. Az alapítvány a tb-támogatással nem rendelhető gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök árához járul hozzá egyedi elbírálás után, és jövő januártól kezdi meg működését. Az alapítvány hatáskörébe csak a nem NEAK-finanszírozott készítmények kerülnek, és a gyógyszerek továbbra is a megszokott módon jutnak el a gyógyszertárakba és kórházakba.
A kötelező szűrések bevezetése is napirenden volt, amelyek 18 éves kor felett lesznek érvényesek. A tervek szerint 25-45 év közöttieknek méhnyakszűrés háromévente, 45-65 év közöttieknek mellrákszűrés kétévente, 50-70 év közöttiek körében vastag- és végbélszűrése kétévente, erős dohányos 50-74 év közöttieknél Hunchest tüdőszűrés, és 5 évenkénti háziorvosi rizikóbecslés a kardiovaszkuláris betegségekre.
Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara elnöke kritizálta, hogy az előadásban nem esett szó a humánerőforrás-helyzetről. Rámutatott, hogy a 23 ezer orvosból 7 ezren csak részmunkaidőben dolgoznak, és egy felmérés szerint az orvosok 40%-a tervezi elhagyni az állami egészségügyet. Bidló Judit válaszában a szakdolgozók helyzetének fontosságát hangsúlyozta, és megjegyezte, hogy a humánerőforrás hiánya nem csak Magyarországon jelent problémát. Uniós felmérések szerint előbb fog elfogyni az egészségügyből a humánerőforrás, mint a pénz, és ezzel mindenhol küzdenek. A béremelések pozitív hatását emelte ki, és hozzátette, hogy az orvosok számára a teljesítmény elismerése a legnagyobb motiváció, amiről hamarosan Pintér Sándorral egyeztetnek. Az alapítvány létrehozásával kapcsolatban a szakmában sok a kérdőjel, de a részletszabályok megalkotása után várhatóan tisztul a kép.