Az EU-ban a hamisított sportfelszerelések évi 13 milliárd eurós veszteséget okoznak
Az Európai Unióban a hamisított sportfelszerelések miatt a gyártók évente körülbelül 850 millió euró bevételkieséssel szembesülnek, ami az elmaradt értékesítések 11 százalékát teszi ki. A magyar fiatalok 7 százaléka tudatosan vásárol hamis sportcikkeket az interneten.
Az Európai Unió Szellemi Tulajdon Hivatala (EUIPO) legújabb felmérése szerint az EU-ban a hamisított sportfelszerelések miatt a gyártók évente 850 millió euró veszteséggel néznek szembe. Ez az összeg azonban nem tartalmazza a hamisított futballmezeket és sportcipőket, amelyek a hamisított ruházati cikkek jelentős részét képezik Európában, és amelyek értéke évente összesen 12 milliárd euróra tehető.
A 15-24 év közötti magyar fiatalok 7 százaléka vásárolt már tudatosan hamisított sportfelszerelést az interneten. Az EUIPO adatai szerint az EU-ban élő fiatalok átlagosan 10 százaléka ismeri el, hogy szándékosan vásárolt hamisított sportfelszerelést, Görögországban ez az arány 18 százalék. Ezzel szemben az európai fiatal fogyasztók 7 százaléka véletlenül vásárolt hamisított termékeket.
Az uniós hatóságok 8 millió hamisított luxus- és sportszert és/vagy eszközt foglaltak le Európa-szerte, melyeknek becsült kiskereskedelmi értéke 120 millió euró.
Az EUIPO tanulmánya rávilágított, hogy az EU-ban élők 12 százaléka nézett vagy streamelt sporteseményeket illegális online forrásokból. Bulgáriában a legelterjedtebb ez a gyakorlat, ahol a válaszadók 21 százaléka használt illegális forrásokat sportesemények megtekintésére. A 15 és 24 év közötti korosztály kétszer akkora arányban számolt be jogellenes online tartalomhoz való hozzáférésről, mint a teljes népesség, a bolgár fiatalok körében pedig ez az arány 47 százalék.
A hamisítás nemcsak gazdasági, hanem társadalmi következményekkel is jár. A bevételkiesés és a munkahelyek megszűnése mellett a vállalatok a márka hírnevének romlását is tapasztalhatják. Emellett a hamisított áruk egészségügyi kockázatot jelenthetnek a fogyasztók számára, mivel meghibásodhatnak kritikus pillanatokban, és veszélyes összetevőket is tartalmazhatnak.
Magyarország költi az EU-n belül a harmadik legalacsonyabb összeget a GDP-hez viszonyítva a különböző nyugdíjakra (az időskori mellett beleértve az özvegyi és rokkantsági nyugdíjat is) – derül ki az Eurostat 2021-es adatokon alapuló friss felméréséből. A GDP 7%-át kitevő hazai ráta jóval elmarad az EU közel 13%-os átlagától. Az EU tagállamaiban átlagosan a GDP 12,9%-át tették ki a különböző nyugdíjtípusokra jutó kiadások 2021-ben. A nyugdíjkiadások GDP-hez viszonyított mértéke az EU tagállamai közül Görögországban (16,4%), Olaszországban (16,3%) és Ausztriában (15%) a legmagasabb, míg Magyarország a GDP 7%-át kitevő rátával következik az alacsonyabb kiadásokat jelentő országok sorában.
Az Eurostat 1999 óta tart nyilván adatokat a magyarországi nyugdíjkiadások GDP-hez viszonyított mértékéről. Az azóta eltelt időszakban ez a 2021-es 7%-os adat számít a legalacsonyabb mutatónak. 2020-ban például 7,5%, 2019-ben pedig 7,2% volt a ráta. A csökkenő mutatóban szerepet játszhat, hogy az elmúlt években csökkent azok száma, akik nyugdíjban vagy egyéb, nyugdíjfolyósítási körbe tartozó ellátásban részesülnek. A nyugdíjasok számának csökkenése összefügghet azzal, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár 2013 és 2022 között fokozatosan 62-ről 65 évre emelkedett.
A KSH adatai szerint 2024 elején a nyugdíjban vagy egyéb, nyugdíjfolyósítási körbe tartozó ellátásban részesülők száma 2 millió 423 ezer volt. A kétmillió öregségi nyugdíjas mellett 244 ezren megváltozott munkaképeségűeknek járó ellátást, 99 ezren hozzátartozói nyugellátást, 31 ezren életkoron alapuló (korhatár alattiaknak járó) ellátást, 52 ezren egyéb járadékot, járandóságot kaptak fő ellátásként.
Ha csak az öregségi nyugdíjat vesszük figyelembe – amely a különböző nyugellátási formák közül a legnagyobb kategóriát jelenti (uniós szinten a nyugdíjkiadások közel 80%-át fedi le) –, akkor azt látni, hogy az Eurostat adatai szerint Magyarországon 2021-ben a GDP 5,7%-át tette ki az erre a célra fordított kiadások mértéke, amely a hatodik legalacsonyabb rátának számít az EU-n belül, ahol az átlag ráta 9,8%-nak felel meg. Előrehozott öregségi nyugdíjnál pedig a hazai ráta 0,6%-ot tett ki 2021-ben, míg az uniós mutató 0,5%.