Az akkugyárak és az önkormányzati választások hatása
Az elmúlt másfél év során Magyarországon több helyen is tiltakozások kezdődtek az akkumulátorgyárak építése ellen, amelyek a lakosság körében komoly ellenérzéseket váltottak ki. A június 9-i önkormányzati választásokon az érintett települések lakói dönthettek arról, hogy milyen irányítást szeretnének a következő évekre. A választások eredményei alapján azonban nem történt akkugyár-forradalom, hiszen csak három kisebb településen választottak kifejezetten akkugyárellenes jelölteket.
Magyarország akkumulátorgyártó nagyhatalommá válásának tervei a koronavírus-járvány idején fogalmazódtak meg, amikor a kormány kínai és koreai beruházásokkal kezdte el telepíteni az országot. A lakosság többsége 2023 elején ébredt rá, hogy ezek a beruházások nagyméretű vegyi üzemek létesítését jelentik, gyakran lakott területek közelében. Az akkugyárak építése elleni tiltakozások során az ellenzéki pártok és civilek próbáltak népszavazást kezdeményezni, de ezeket a választási bizottságok és bíróságok elutasították. Az önkormányzati választásokon tehát az akkugyárak ellen tiltakozók az önkormányzatokon keresztül próbáltak fellépni az építkezések ellen.
Debrecenben, amely hamarosan Magyarország akkumulátor-fővárosává válhat, a lakosság jelentős része ellenzi az akkugyárakat, ennek ellenére a fideszes Papp László polgármester nyert, bár 13 százalékkal kevesebb szavazattal, mint öt évvel korábban. Mikepércsen, ahol a CATL debreceni gyára épül, a fideszes Timár Zoltán ellenjelölt nélkül lett polgármester. Gödön, ahol a Samsung gyára működik, a fideszes támogatással induló Kammerer Zoltán nyert, aki kerüli az akkugyár témáját.
Komáromban, ahol az SK akkumulátorgyára található, a fideszes Molnár Attila polgármester újraválasztása mellett döntöttek a választók. Ácson a fideszes Szentirmai István polgármester támogatta a katódgyár építését, és őt választották újra. Iváncsán, ahol az SK második gyára épült, a fideszes Molnár Tibor polgármester 79 százalékkal nyert újra.
Nyíregyházán a fideszes Kovács Ferenc polgármester, aki támogatta az akkugyárak építését, szintén újraválasztást nyert. Sóskúton a Sóskúti Civil Kör jelöltje nyert, aki korábban ígéretet tett arra, hogy népszavazást tartana az akkufeldolgozóról. Szigetszentmiklóson és Bátonyterenyén az akkugyárellenes jelöltek győztek.
A választások eredményei azt mutatják, hogy a lakosság jelentős része nem örül az akkugyáraknak, mégis a fideszes polgármesterekre szavaztak, mivel úgy vélik, hogy ők jobban képesek érvényesíteni a település érdekeit. Az önkormányzati választásokon azonban a Fidesz mindenhol rosszabb eredményt ért el, mint öt évvel korábban, de csak Bátonyterenyén veszítették el a települést. Az eredményekből levonható következtetések szerint a választók nem feltétlenül az akkugyárak építése alapján döntöttek, hanem más szempontok is közrejátszhattak a döntésükben.