Az állam mulasztása miatt bajban a gyógycipőt gyártók és forgalmazók
A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) szerint az állam nem tett eleget kötelezettségének, hogy az ártámogatás kövesse az inflációt, ami százezrek életét keseríti meg.
A MEOSZ közleményében felhívta a figyelmet arra, hogy az egészségügyi államtitkárság ugyan mutat némi hajlandóságot a helyzet javítására, de a pontos részletek titokban maradnak, és a térítési díjak többszörösére emelkedhetnek. Ez különösen azért problémás, mert az érintettek többsége rendkívül alacsony jövedelemből él, és így a magas térítési díjak miatt nem tudják majd kiváltani az egészségüket javító eszközöket.
A szervezet elfogadhatatlannak tartja az érdekvédelem megkerülésével, titokban folytatott tárgyalásokat, és úgy vélik, az államtitkárság hozzá nem értése további károkat okoz a fogyatékos embereknek. Kovács Ágnes, a MEOSZ elnöke ezért haladéktalanul a Belügyminisztériumhoz fordult, választ várva az egészségügyi államtitkárságtól, amely évek óta nem reagál a megkeresésekre.
A MEOSZ szerint sürgősen felül kell vizsgálni a gyógyászati segédeszközök térítési díját. Javaslataik között szerepel, hogy csökkentsék az érintettek által fizetendő térítési díj százalékos mértékét, vagy a százalékos térítési díj mellett is maximálják a beteg által fizetendő összeget 15 000 forintban.
A MEOSZ elnöke, dr. Takács Péter részletes javaslatait egy levélben fogalmazta meg, amelyet az egészségügyi államtitkárhoz írt. Takács Péter, aki a védőnők napján beszélt a védőnői szolgálat fontosságáról és hungarikumnak nevezte azt, hangsúlyozta, hogy a magyar védőnői szolgálatot érdemes bemutatni Európának, és erre lehetőséget is fog biztosítani a magyar soros EU-elnökség alatt.
A rendszerben valóban vannak súlyos problémák, májusban a védőnők eszközbeszerzési problémákról számoltak be. Az eszközbeszerzési nehézségek oka lehet, hogy a védőnői szolgálat épp akkor került állami kézbe tavaly, amikor a kórházaktól a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósághoz (KEF) központosították az eszközbeszerzést. Ezen kívül vannak helyek, például észak-magyarországi megyékben, ahol a védőnőknek azt a költségét sem térítik, hogy saját autóval járják a körzetükbe tartozó falvakat. Más helyeken csak idén tavasszal derült ki, hogy a kórházak – törvényi kötelezettségük ellenére – nem fizették a kamarai tagdíjakat. Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő szerint mióta a megyei kórházak felelnek a védőnői ellátásért, már nem mindenhol biztosítottak a szükséges felszerelések, és gyakran hiányoznak az alapvető irodai eszközök is. Szalainé Pintér Veronika védőnő hozzátette, hogy a védőnők 68 százaléka saját pénzen vett olyan eszközt, ami a mindennapi munkavégzéséhez szükséges.
A Belügyminisztérium nem csak az egészségügyi államtitkárság megkereséseivel foglalkozik, hanem a diák érdekképviselettel is. Hétfőn megválasztották a Fővárosi Diákönkormányzat első elnökét, Nagy Barnabást, az Eötvös József Gimnázium 11. osztályos tanulóját. A Budapesti Diákparlamentbe minden fővárosi köznevelési intézmény delegálhat jelölteket, és ez az egyik hivatalos szerve a diák érdekképviseletnek a Belügyminisztérium szempontjából. A Fővárosi Diákönkormányzat céljai közé tartozik a parlamenti ülések számának magabiztos növelése, illetve minden budapesti köznevelési intézményben tanuló diák által elérhető szavazási rendszer kiépítése.
A Belügyminisztérium nem csak a diák érdekképviselettel foglalkozik, hanem az oktatási rendszer szervezésével is. A 2024/25-ös tanév rendjét már most közzétették, amely szerint az első tanítási nap 2024. szeptember 2-án lesz, az utolsó tanítási nap pedig 2025. június 20-án. Az őszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2024. október 25-én lesz, a szünet utáni első tanítási nap 2024. november 4-én. A téli szünet előtti utolsó tanítási nap 2024. december 20-án lesz, a szünet utáni első tanítási nap 2025. január 6-án. A tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2025. április 16-án lesz, a szünet utáni első tanítási nap 2025. április 28-án. A nyári szünet 2025. június 21-én kezdődik és augusztus 31-ig tart. A végzős középiskolásoknak az utolsó tanítási nap 2025. április 30-án lesz, míg a két évfolyamos részszakmára való felkészítést folytató szakiskolákban 2025. május 30-án. A tanítási napok száma – a gimnázium, a szakgimnázium és a szakiskola kivételével – az összes intézménytípusban 183 nap, míg a nappali oktatás munkarendje szerint működő szakgimnáziumban 179, gimnáziumban és szakiskolában 180 nap a tanítási napok száma.