Hatalmas változások küszöbén állunk: mi lesz az olaj sorsa?
A Nemzetközi Energiaügynökség szerint középtávon számtalan kihívással kell megküzdenie a globális olajpiacnak: a strukturális változások átformálják az olajkeresletet, miközben a növekvő olajkínálat az évtized végéig jelentős nyomást gyakorolhat az árakra.
A túlkínálat dilemmái
Az elkövetkező években meredeken növő olajkínálatra van kilátás, elsősorban az OPEC olajkartell és szövetségesein kívüli kitermelőknek köszönhetően - a kitermelt mennyiség pedig várhatóan 2025-től kezdve meghaladhatja az előrejelzett keresletet. Az IEA szerint a teljes globális olajellátási kapacitás 2030-ra napi 6 millió hordóval (mb/d) közel 113,8 mb/d-re emelkedik, ami 8 mb/d-vel haladja meg a 105,4 mb/d-re prognosztizált globális keresletet.
Egy ilyen jelentős túlkínálat komoly árleszorító hatással bír az olajpiacon, ennek ismeretében könnyen elképzelhető, hogy stratégiát vált az OPEC, amelynek célja és gazdasági érdeke az árak magas szinten tartása. Az olajkartell egyelőre abban állapodott meg, hogy a 2024 negyedik negyedévétől 2025 harmadik negyedévéig tartó időszakban fokozatosan feloldják az összesen 2,2 mb/d-os extra önkéntes termeléscsökkentéseket, az IEA szerint azonban akár dönthet a későbbiekben, egy túlkínálatos piacot látva az OPEC úgy is, hogy ismét visszavágja a termelést.
A túlkínálatos piacon az alacsonyabb olajár-környezet végső soron kihívás elé állítaná az amerikai palaolaj-ipart is, amely hagyományosan a leggyorsabban reagál a változó piaci körülményekre. Az, hogy az iparág hogyan fog alkalmazkodni az új kínálati környezethez, az évtized hátralévő részében és azon túl is széleskörű következményekkel jár majd a termelők és a fogyasztók számára világszerte, írja az IEA. Ez már csak azért is igaz, mert egyebek mellett a földgáz piacát is jelentősen befolyásolhatja az amerikai palaolaj-termelés.
Kereslet: 2030 előtt jöhet a tetőzés
A mai piaci körülmények és érvényben (vagy tervben) lévő szakpolitikák alapján a globális olajkereslet az évtized végére, 106 mb/d körüli szinten fog tetőzni, miközben a tiszta energiát hasznosító technológiákra való átállás világszerte felgyorsul. Az elektromos járművek növekvő eladásai és a járművek hatékonyságának folyamatos javítása, valamint az energiaágazatban az olaj megújuló energiaforrásokkal vagy gázzal való helyettesítése jelentősen csökkenteni fogja az olajfelhasználást a közúti közlekedésben és a villamosenergia-termelésben egyaránt, emeli ki az Energiaügynökség.
A teljes olajkereslet mindazonáltal az előrejelzések szerint 2023 és 2030 között 3,2 mb/d-vel még nőni fog, amit a repülőgép-üzemanyag és a virágzó petrolkémiai ágazatból származó alapanyagok fokozott kereslete is támogat. A nafta, a cseppfolyósított propángáz (LPG) és az etán fogyasztása az előrejelzésett időszakban 3,7 mb/db-rel fog emelkedni, amit a tiszta főzéshez használt cseppfolyósított propángáz használatának növekedése is támogat.
Változó fókusz, nyomás alatt a finomítók
Az olajstratégiában bekövetkezett jelentős váltásra a legjobb példa Szaúd-Arábia esete: az olajnagyhatalom felfüggesztette a tervezett nyersolaj-kapacitásnövelését, és mostantól a földgáz-folyadékok és a kondenzátumok bővítésére összpontosít, ami összhangban van a hazai gázellátás növelésére irányuló erőfeszítéseivel.
Ezek a rendszerszintű változások a finomítók számára is új kihívásokat jelentenek, mivel a finomított termékek iránti keresletet olyan nem finomított termékek, mint a földgáz-kondenzátumok és a bioüzemanyagok váltják fel. A nem finomítói termékkínálat jelentős növekedése nyomást gyakorol majd a működési rátákra és a finomítók nyereségességére, különösen az érett piacokon, ahol érdemben felgyorsul az elektrifikáció - mindez az évtized végére nagy volumenű finomítói bezárásokat helyez kilátásba.
Keleti eltolódás, európai dízelhiány
A globális olajkereskedelmet továbbra is az ázsiai nyersolaj- és termékkínálat növekvő strukturális hiánya, valamint az Atlanti-medence növekvő nyersolaj-, NGL- és termékfeleslege fogja meghatározni. Az OPEC+-on kívüli nyersolajkínálat növekedése, az orosz nyersolajexportra vonatkozó nyugati szankciókkal és az OPEC+ önkéntes csökkentésével párhuzamosan abba az irányba mutat, hogy a 2030-ig tartó időszak során az olajkereskedelem kelet felé tolódik, azaz az Atlanti-medence helyett a Szueztől keletre lévő területeken lesz egyre nagyobb a volumen.
Egy a biztos: a bizonytalanság
A keresleti és kínálati minták fent kifejtett, strukturális változásai közepette a globális olajpiaci kilátások további bizonytalanságokkal szembesülnek - a gyengébb makrogazdasági várakozások, az energetikai átmenet felgyorsítását célzó új kormányzati politikák és szabályozások, valamint a hatékonyabb technológiák elterjesztését célzó, eddig soha nem látott mértékű beruházások miatt. Bár a kihívások óriásiak, az iparág eddig folyamatosan bizonyította alkalmazkodóképességét a drámai kínálati és keresleti változásokhoz, beleértve az Oroszország ukrajnai inváziója által kiváltott energiaválságot és az azt megelőző Covid-19 világjárványt, jegyzik meg az IEA szakértői.