A Budapest Airport megvásárlása: drága üzlet vagy jó befektetés?
Orbán Viktor miniszterelnök a választások előtt a Kossuth Rádióban beszélt a Budapest Airport állami tulajdonba kerüléséről, amelyet sokan vagyonosodásként értékeltek, de a valóságban a magyarok vagyona csak átrendeződött, nem nőtt. A reptér megvásárlása jelentős üzleti kockázatot is hordoz magában, és csak idővel derül ki, hogy valóban jó üzletet kötött-e az állam.
A Budapest Airport megvásárlásának értékelése kapcsán felmerült, hogy nem csak a cég eredménytermelő képességét és a vételárat kell figyelembe venni, hanem az adósságát és készpénzállományát is. Bukta Gábor, a Concorde elemzési üzletág-vezetője szerint ezek az elemek is fontosak a vállalatértékelés során. Példaként említette, hogy két azonos árú és nyereségű trafik közül az a vonzóbb, amelyiknek nincs tartozása és van készpénze is. A szakemberek szerint a Budapest Airport megvásárlása drágának tűnik, de ezt árnyalhatják további szempontok, mint például a P/E és az EV/EBITDA mutatók, amelyek a vállalat értékét és eredménytermelő képességét hivatottak mérni.
A Budapest Airport Zrt. 100 százalékának ára 3,1 milliárd euró (1200 milliárd forint) volt, de felmerült, hogy ez az összeg csak a magyar államra jutó 80 százalék ára lehet. Ha a 2005-ös privatizációból származó pénzt az állam jól használta fel, akkor a mostani üzlet költsége pont kijön. Azonban a 2005-ben eladott cég kevesebb adóssággal rendelkezett, mint amennyit most az állam átvállalt. A vásárlás során a magyar állam 1,44 milliárd eurónyi (több mint 550 milliárd forintnyi) adósságot is átvállalt, ami azt jelenti, hogy összesen 4,3 milliárd euróért (1677 milliárd forintért) lettünk újra tulajdonosok.
A Fidesz 2011-ben 36 milliárd forintért eladott egy 25 százalék plusz egy szavazatnyi részesedést a Budapest Airportban. Ha ezt a pakettet nem adja el, akkor most 300 milliárd forinttal kevesebbet kellett volna fizetnie a teljes vételárért. A Fidesz értékesítése és a visszavásárlás együtt nem néz ki túl jól, hiszen ha megtartották volna a pakettet, sokat spórolhattak volna.
Nemzetközi összehasonlításban a Budapest Airport drágának tűnik, hiszen Athén, Bécs és Sydney reptereihez képest magasabb áron cserélt gazdát. A három adásvétel (a két körös eladás és a visszavásárlás) összehasonlítása alapján a Budapest Airport pakettjei jellemzően drágán kerültek eladásra. A 2011-es eladásnál a Fidesz vezette állam 133 millió euróért adott el egy 25 százalék+1 részvényt, ami magas áron történő értékesítést jelentett.
A 2024-es visszavásárlás során a kormány és a francia társa 3,1 milliárd euróért vásárolt vissza egy 1,44 milliárd adóssággal rendelkező céget. A P/E mutató 42, az EV/EBITDA pedig 23 volt, ami drágának számít, de nem kirívóan. Összességében a Budapest Airport adóssága 2011 és 2024 között alig csökkent. A külföldi tulajdonosok a hitellel való terhelés révén nyertek sokat, mivel így magasabb áron tudták eladni a céget.
A kanadai nyugdíjalapok nagyot nyertek a Budapest Airporton keresztül, mivel a társaság üzemi szinten jól működött, de sok hitele volt. Összességében az MSZP-kormány és a Fidesz is drágán adott el és vett vissza részesedéseket. A jelenlegi információk alapján még nem tudjuk, hogy a tranzakció részletei hogyan alakulnak, és hogy a magyar állam és a Vinci Airports kapcsolata milyen feltételek mellett jött létre. Az idő majd eldönti, hogy az üzlet jó volt-e, de jelenleg úgy tűnik, hogy drágán, vagy nagyon drágán vásároltunk.