A magyar költségvetés kilátásai és a fegyelmezett gazdálkodás
2024-től javulhat a gazdasági környezet Magyarországon, ami új lehetőségeket teremthet a gazdaságpolitikában, de a költségvetési fegyelmezett gazdálkodás továbbra is prioritás marad – hangzott el Banai Péter, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkárának előadásában.
Banai Péter a 2010 óta eltelt időszak gazdasági folyamatait három szakaszra osztva értékelte. Az első szakaszban, 2010 és 2019 között Magyarország elérte az 1 millió fővel bővült foglalkoztatotti létszámot, kiépült a széles családtámogatási rendszer, és minden évben csökkent az államadósság, amit más uniós tagállamok nem tudtak megvalósítani.
A második szakasz 2020-tól kezdődött, amikor exogén sokkok érték az országot, és a gazdasági környezet rendkívül negatív lett. Az államtitkár szerint ebben az időszakban a korábbi eredmények megőrzése vált a legfontosabbá. A háború okozta infláció többek között a következő költségvetési hatásokkal járt: a gazdaság lehűlése miatt bevételkiesés, a rezsivédelmi kiadások megugrása, a nyugdíj- és kamatkiadások emelkedése. Az idei évre a rezsivédelem finanszírozása 1300 milliárd forintra tehető, és a GDP-arányos kamatkiadás mértéke 4,8% lehet.
A harmadik szakasz, amely az idei évtől kezdődik, a kilátásokról szól. Az infláció alacsony szintje és a feszes munkaerőpiacból eredő erőteljes bérnövekedés jelentős reálbéremelkedést hozhat, ami többletbevételeket generálhat a költségvetés számára.
Banai Péter kiemelte a hiányt csökkentő folyamatokat, mint például a növekedés miatti adóbevétel emelkedés, az uniós források feloldása, a kamatok csökkenése, a rezsikiadások mérséklődése és a beruházások halasztása. Ugyanakkor számos hiányt növelő tényező is van, mint az inflációhoz kötött kiadások, a bérnyomás, a beruházások befejezése, a honvédelmi kiadások, a különadók kivezetése és a családtámogatások megőrzése.
Az államtitkár reményét fejezte ki, hogy 2024-től kedvező folyamatok indulnak el a magyar gazdaságban, de hangsúlyozta, hogy a fegyelmezett költségvetési gazdálkodás és az államadósság csökkentése továbbra is fontos marad, hogy később forrásokat lehessen felszabadítani más területek, így az egészségügy számára is.