Ukrajna építkezésekkel erősítheti meg gazdaságát
Dél- és Nyugat-Ukrajnában az építkezések és beruházások kulcsfontosságúak lehetnek a háború sújtotta ország gazdaságának megerősítésében és a nemzetgazdaság nyugat-orientált átrendezésében. A sikeres projekt megvalósításához kiemelt légvédelemre és több munkaerőre van szükség.
Az elmúlt év során az Ukrajna újjáépítésével kapcsolatos retorika óvatosabbá vált, kevés hangsúlyt kapva azokra a tervekre és beruházásokra, amelyek erősíthetik az ország gazdaságát a háború alatt és elősegíthetik a nyugat felé történő újrapozicionálást.
A Marshall-tervhez hasonló megoldásokat emlegetve, a jelenlegi egyeztetések a kulcsfontosságú szektorok, mint például az építőanyag-ellátás, fejlesztésére összpontosítanak, de gyakran elakadnak a részletekben.
Az "újjáépítés" helyett az "építés" kifejezés használata hangsúlyozza, hogy a cél nem pusztán a meglévők helyreállítása, hanem új, szükséges struktúrák létrehozása. A szerző szerint a háború felénél sem tartunk, így a rövid és hosszú távú tervezésre kellene összpontosítani.
A jövőbeli Ukrajna területi kimenetelétől függetlenül a nyugati és déli régiók várhatóan nagyobb szerepet kapnak az iparban és gazdaságban. A keleti régiók korábbi fejlettségét az erőforrások és a közelebbi piacok magyarázták, de a 2014-es és 2022-es inváziók megszakították az Oroszországgal való kereskedelmet.
A nyugati területek, különösen a Kijev és Odessza közötti vonal délnyugati része, turisztikai és életminőségi szempontból vonzó, hasonlóan az 1980-as évek amerikai Nyugatához. Az infrastrukturális összeköttetések fejlesztése jelentős lehetőséget rejt mind a jelenre, mind a jövőre nézve.
A háború távolabbinak érződik a délnyugati részeken, ahol a biztonságérzet nagyobb. Az energetikai infrastruktúra elleni támadások jelentik a legnagyobb veszélyt, de a légvédelmi rendszerek és a NATO által nyújtott légi fedezet javíthatja a helyzetet.
A védelmi, energiaipari, építőanyag- és IT-szektor fejlesztése mellett a munkaerőhiány pótlása is kiemelt feladat. Az EU-s források felhasználása az új lakásépítések és munkahelyteremtés révén vonzóbbá teheti az országba való visszatérést.
A szerző, Thomas J. Gallagher, amerikai származású, Ukrajnában dolgozó üzletember és gazdaságfejlesztési szakember, hangsúlyozza, hogy a jelenlegi és jövőbeli igényeknek megfelelő fejlesztések elősegíthetik Ukrajna hosszú távú stabilitását és növekedését.
Ezzel párhuzamosan, a régióban más országok is lépéseket tesznek az energiafüggetlenség felé. Bulgária például elkezdte az átállást az orosz függéstől, az állami tulajdonban lévő Kozloduj atomerőmű amerikai Westinghouse Electric Corporation által gyártott nukleáris üzemanyag használatára váltott. Az atomerőmű az ország villamos energiájának több mint egyharmadát termeli, és az átállás fokozatossága miatt várhatóan négy évet vesz igénybe. Kozloduj még 2022-ben kötött megállapodást Westinghouse-al és a Framatome-al (EDF francia energiaipari óriáscég leányvállalata), hogy helyettesíteni tudják az Oroszországból érkező szállítmányokat, és 2030-tól két amerikai építésű atomreaktort is telepítenek az erőműbe. Bulgária mellett Csehország, Szlovákia és Magyarország is hasonló megállapodásokat kötött, ami jelzi a régió orosz energiától való függetlenedési törekvéseit.