Sulyok Tamás köztársasági elnök marad, a Fidesz nem támogatta az elmozdítását
A Fidesz-KDNP-s többségű parlament elutasította Sulyok Tamás köztársasági elnök hivatalvesztésére irányuló javaslatot, így ő marad az államfő.
A Fidesz nem adott teret annak, hogy felmerüljön Sulyok Tamás köztársasági elnök hivatalvesztésének lehetősége, amit az ellenzék kezdeményezett. A Fidesz által javasolt és megszavazott államfő esetében nem engedték meg, hogy méltatlanság miatt elveszíthesse pozícióját. Ez már a negyedik alkalom volt, hogy az ellenzék megpróbálta leváltani a köztársasági elnököt, de a folyamatban sosem jutottak el olyan messzire, hogy komolyan szóba kerülhetett volna a kérdés eldöntése.
A Fidesz-KDNP-s kétharmados parlamenti többség hétfő este nem engedélyezte, hogy először merülhessen fel a rendszerváltás óta, hogy egy Fidesz által javasolt köztársasági elnök ellen hivatalvesztéssel járó eljárás induljon. Az államfő korábban, ügyvédként részt vehetett egy "földmutyiban", ezt állította a DK, ami miatt az ellenzéki javaslat az Országgyűlés elé került. A titkos szavazáson azonban 41 igen szavazat mellett 132 nem szavazatot kapott, így nem indult el az elmozdítására irányuló eljárás.
Az igazságügyi bizottság értékelése alapján került a döntés az Országgyűlés elé, amely szerint nem volt indokolt az eljárás megindítása. A bizottság szerint Sulyok nem követett el jogsértést, és a Sándor-palota is megerősítette ezt a botrány kirobbanása után. Az igazságügyi bizottság még tovább is ment, és kampányfogásnak minősítette az egész eljárást.
Az Országgyűlésben további fontos döntések is születtek. A képviselők elfogadták a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosítását, amelyek értelmében a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények nem évülnének el, és az ilyen bűncselekmények elkövetőit nem lehetne feltételes szabadságra bocsátani. Emellett a jövőben akár két év börtönt is kaphatnak azok a gyermekekkel foglalkozó szakemberek, akik elmulasztják jelezni, ha a gyermek veszélyeztetett helyzetben van.
A parlament megválasztotta az Alkotmánybíróság új elnökét, Juhász Imrét, aki Sulyok Tamás köztársasági elnökké választása miatt az Ab elnöki posztját tölti be. Juhász Imre 2013 óta alkotmánybíró, és a titkos szavazáson 137 igen szavazattal, öt ellenében és öt tartózkodás mellett választották meg. Az Ab elnökének megválasztásához kétharmados többségre van szükség. Sulyokról a köztársasági elnöki tisztségétől való megfosztási eljárás kapcsán úgy döntött a parlament, hogy nem indítja el az eljárást.
Ezenkívül az Országgyűlés előtt esküt tesz Hankó Balázs új kulturális és innovációért felelős miniszter.
A parlament utolsó ülésnapján, a tavaszi ülésszak zárásaként, többek között szavazhatnak az állam működését érintő egyes törvények módosításáról is. Ezek a kötelező egészségügyi szűrővizsgálatokról, az iskolákba be nem vihető és korlátozottan bevihető tárgyakról szólnak, valamint módosítják az online-szálláshely közvetítők kötelezettségeit. Dönthetnek továbbá a képviselők fogyasztó- és vállalkozásvédelmi szabályokról, és nem utolsó sorban az állami tulajdonú kastélyok, kúriák, udvarházak tulajdonjogának átruházásának, vagyonkezelésbe adásának lehetőségéről. Az új törvényjavaslat, amelyet János Lázár terjesztett elő, és amelyet a Fidesz és a KDNP képviselői támogattak, a korábbi alkotmánybírósági aggályokra reagálva pontosítja a privatizáció feltételeit, beleértve az új tulajdonos karbantartási és üzemeltetési kötelezettségét, valamint biztosítja a nyilvánosság számára a múzeumok és kertek hozzáférhetőségét a privatizált kastélyokban. A privatizáció lehetősége korlátozott listára vonatkozik, amely 47 kastélyt tartalmaz, mint például Szabadkígyós, Edelény, Füzérradvány, Bajna, Sümeg és Sárvár kastélyait.