Az amerikai szenátor szerint mi áll az ukrajnai háború hátterében
Az amerikai Lindsey Graham republikánus szenátor a CBS News Nation műsorában beszélt az ukrajnai háború mögött húzódó okokról és az Egyesült Államok által nyújtott segítség lehetséges következményeiről.
Lindsey Graham vasárnap este fejtette ki véleményét az ukrajnai konfliktusról, kritizálva Tommy Tuberville alabamai republikánus szenátor korábbi kijelentéseit. Graham szerint Tuberville álláspontja, miszerint „Putyin nem akarja Ukrajnát és nem akarja Európát sem”, csupán személyes vélemény, és nem tükrözi a republikánus párt nézeteit. A szenátor hozzátette, hogy véleménye szerint az orosz elnök célja nem korlátozódik Ukrajnára, hanem további kelet-európai területek is célba kerülhetnek.
Graham kiemelte, hogy Ukrajna jelentős ásványkincs-készletekkel rendelkezik, amelyek értéke elérheti a 10-12 billió dollárt. Úgy véli, ezek a készletek Ukrajnát Európa egyik leggazdagabb országává tehetik, és nem szeretnék, ha ez a vagyon Putyin kezébe kerülne, aki aztán megoszthatná Kínával.
Az amerikai segítségnyújtás kapcsán Graham arra utalt, hogy ez később üzleti lehetőségeket is rejt magában. Úgy látja, Putyin célja, hogy az ásványkincseket Kínával ossza meg, ami elfogadhatatlan az Egyesült Államok számára.
A szenátor beszélt az újrainduló nyugati fegyverszállítmányokról is, amelyek lehetővé teszik Ukrajna számára, hogy hatékonyan védekezzen az orosz támadások ellen. Emellett megemlítette, hogy a világszerte zárolt orosz dollármilliárdos vagyonok felhasználhatók lehetnek Ukrajna megsegítésére.
Az ukrajnai konfliktus során azonban az oroszok nem csak a harctéren, hanem technológiai fronton is veszteségeket szenvednek. Az orosz Boriszoglebsz-2-es elektronikus harcászati rendszer, amely az ellenséges GPS jelek és kommunikáció zavarására szolgál, nem bizonyult hatékonynak az ukrán drónpilóták ellen, akik több ilyen rendszert is megsemmisítettek. A Boriszoglebsz-2-es rendszert 2015-ben kezdték el rendszeresíteni az orosz fegyveres erőknél, és bár korábban a NATO számára komoly fenyegetést jelentett, az ukrajnai harcok során már az ötödik ilyen rendszert semmisítették meg az ukránok. Ez különösen kellemetlen Moszkva számára, tekintettel arra, hogy a rendszerből valószínűleg nem áll harmincnál több a fegyveres erők rendelkezésére, és néhány példány pillanatnyilag Szíriában tevékenykedik. Az ukrán drónok képességei és hatékonysága így tovább erősíti az orosz fegyveres erők kihívásait a konfliktusban.
A konfliktus diplomáciai dimenziójában Szergej Lavrov, az orosz diplomácia vezetője kritizálta a svájci békekonferenciát, mondván, hogy az egyoldalú kezdeményezések nem segítik elő az ukrajnai rendezést. Lavrov szerint a konfliktus rendezéséhez szükséges tárgyalásokhoz "vissza kell téríteni az ukrán rezsimet a jogi térbe". Moszkva Zelenszkij államfői mandátumát lejártnak tekinti, és emlékeztet arra, hogy éppen az ukrán vezető volt, aki megtiltotta az Oroszországgal való tárgyalásokat saját maga és Ukrajna más hivatalos képviselői számára.
Az ukrajnai konfliktus újabb tragikus eseménye, hogy merénylet áldozata lett Hennagyij Macehora, Kupjanszk volt polgármestere, akit "Ukrajna árulójának" is neveztek. Macehora a háború kitörésekor adta fel városát az orosz csapatoknak, és később önkéntes együttműködésre lépett velük. Az ukrán erők által felszabadított Kupjanszk után Oroszországba menekült, ahol június 8-án merénylet érte Sztarij Szokol városában. Súlyos sérüléseket szenvedett, és bár azonnal Moszkvába szállították, az orvosok nem tudták megmenteni az életét. Halálhírét édesanyja jelentette be a VKontakte közösségi oldalon június 10-én.
Európában egy orosz kémhálózatot lepleztek le, amelynek egyik központi figuráját Dániában letartóztatták. A nőt azzal vádolják, hogy az orosz hírszerzéssel dolgozott együtt, és több százezer koronát kapott az orosz államtól. A Pravfond nevű orosz állami alapítványt az EU 2023 júniusa óta szankciókkal sújtja, mert hozzájárult az instabilitás és a megosztottság megteremtéséhez, valamint fontos szerepet játszott a Kreml propagandájának terjesztésében.
Az ukrán különleges alakulatok egy rég nem látott fegyvert, egy Switchblade drónt vetettek be az orosz légvédelem ellen, amellyel sikeresen kiütöttek egy orosz BUK légvédelmi rendszert. Az akció során valószínűleg a Switchblade-széria 600-as verzióját használták, amely páncéltörő többanófejével képes volt a cél elpusztítására.
A konfliktus kapcsán az orosz védelmi minisztérium bejelentette Artemivka és Timkivka falvak elfoglalását, azonban az ukrán katonai szóvivő szerint Timkivka falut már 1987-ben felszámolták, és a helyén egyetlen épület sem áll, míg Artemivkát 2016-ban átnevezték Mjaszozharivkára. Az ukrán szóvivő szerint jelenleg Mjaszozharivka az Ukrán Védelmi Erők ellenőrzése alatt áll, és Timkivka korábbi területén sincsenek megszállók. Az ilyen jellegű bejelentések kapcsán mind az orosz, mind az ukrán közleményeket érdemes fenntartásokkal kezelni, mivel mindkét fél hajlamos a területveszteségeket és területnyereségeket szabadosan kezelni. Mjaszozharivka pillanatnyilag éppen a frontvonalon helyezkedik el.