Hankó Balázs, az új kultuszminiszter
Kedd délután Hankó Balázs tette le a miniszteri esküt, aki Csák Jánost váltja a kulturális és innovációs miniszteri poszton. Csák János hétfő reggel jelentette be lemondását, indoklásul megemlítve, hogy a miniszterelnök által rábízott feladatokat sikerült két év alatt elvégezni, és most átadja a helyét a fiatal nemzedéknek.
Hankó Balázs, aki korábban a minisztérium felsőoktatásért, szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkára volt, az MTI-nek adott interjúban elmondta, hogy nem posztot, hanem feladatot kapott, és szeretné folytatni Csák János munkáját. Az államtitkári pozícióját Bódis László vette át, aki korábban a gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkárságon tanácsadóként, majd kabinetfőnökként dolgozott, és 2022-ben lett az innovációért felelős helyettes államtitkár.
A 46 éves, négygyermekes új miniszter a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen szerzett gyógyszerész diplomát, majd PhD-fokozatot is, és különböző gyógyszerészeti szakvizsgákat tett. Rezidensként kezdte pályafutását, majd osztályvezető gyógyszerész, főgyógyszerész és stratégiai-fejlesztési rektorhelyettes lett, végül 2023-ban egyetemi tanári fokozatot szerzett.
Politikai karrierjét 2010-ben kezdte, először a Nemzeti Erőforrás Minisztérium gyógyszerészeti tanácsadójaként, később miniszteri biztosként, majd helyettes államtitkárként és államtitkárként dolgozott. 2022 decemberében négy területért felelt: felsőoktatás, szakképzés, felnőttképzés és innováció.
Hankó Balázs 2022 végén indította el hivatalos Facebook-oldalát, ahol aktívan posztol, de személyes tartalmak helyett kizárólag szakmai kérdésekről nyilvánul meg. Gyakran oszt meg interjúkat, találkozókat, és beszámol a hazai oktatás sikeréről. A kormánykommunikáció részeként gyakran beszél "brüsszeli ellenszélről" és "brüsszeli zsarolásról", valamint népszerűsíti a Pannónia Programot.
Államtitkárként hangsúlyozta a felsőoktatásban végrehajtott modellváltás eredményeit, a hallgatói létszám növekedését és a nemzetközi rangsorokban elért előrelépéseket. A Magyar Nemzetben arról beszélt, hogy a magyar felsőoktatási modell az egyetemi autonómia megerősödését eredményezte, amit Brüsszel támad.
Az Erasmus-program kapcsán kifejtette, hogy az EU azért bünteti a magyar diákokat, kutatókat és tanárokat, mert Magyarország eltérően gondolkodik a brüsszeli bürokratákhoz képest. Szerinte ez az igazságtalan lépés a migráció, a genderideológia és az orosz–ukrán háború kérdésében mutatkozó eltérő magyar álláspont miatt történt.
Új bejelentés és célkitűzések
Órákkal a miniszteri kinevezése előtt Hankó még államtitkárként bejelentette, hogy megújulnak az ágazati készségtanácsok, amelyekben a szakképzés és a gazdaság mellett mostantól a felsőoktatás szereplői is helyet kapnak. Célja, hogy a felsőoktatás sokkal intenzívebben, a gazdaság igényeinek megfelelően működjön.
Szakmai terveiről kiemelte, hogy a versenyképesség erősítése a feladata. "Mivel azt akarjuk, hogy legyenek sikeresebbek a magyar fiatalok, versenyképes egyetemek, XXI. századi szakképzés kell. Meggyőződésem, hogy egyetemeinknek, szakképzésünknek, felnőttképzésünknek, innovációnknak a magyar gazdaság szolgálatában kell állnia. Azon fogok dolgozni a számok nyelvén, hogy legyen egy egyetemünk 2030-ra a világ legjobb 100 intézménye között, legalább három az Európai legjobb 100-ban. Célom, hogy Magyarország legyen Európa 10 leginnovatívabb országa között. Jó alapjaink vannak, gondoljunk csak a gyógyszerészként általam jól ismert magyar gyógyszeriparra" - fogalmazott Hankó Balázs.
A kulturális területen két célt tűzött ki: a nemzeti identitásunk megőrzését és a magyar kulturális élet értékközvetítő szerepének erősítését. Kukorelly Endre, József Attila-díjas író és költő szerint a kultúrának erős húzóágazatnak kellene lennie, és a kormánynak nem feladata az értékvilágával szöges ellentétben álló eszméket finanszírozni. Az író hangsúlyozta, hogy a kultúra egy autonóm dolog, és a kormányzatnak olyan szakmai grémiumokra kellene támaszkodnia, amelyek képesek eltekinteni a pártpolitikai hovatartozástól. Kukorelly szerint katasztrofális lenne a hazai kultúrára nézve, ha a kormány kivonulna a terület finanszírozásából és azt teljes egészében a piacra bízná.