A világgazdaságot háborús konfliktusok rázzák meg
Az erőszak gazdasági hatása 2023-ban 19100 milliárd dollárra rúgott, ami a globális GDP 13,5 százalékát, fejenként 2380 dollárt (875 ezer forintot) jelent, és Magyarország négy helyet javítva a 14. legbékésebb ország lett a világon.
A nemzetközi agytröszt, az Institute for Economics & Peace (IEP) által közzétett 18. Globális Béke Index (GPI) szerint a második világháború óta soha nem volt ennyi fegyveres konfliktusba keveredett ország, mint napjainkban, és a helyzet javítása érdekében összehangolt erőfeszítésekre van szükség.
A tanulmány szerint 97 országban romlott a helyzet, ami több, mint bármelyik évben a GPI 2008-as bevezetése óta. A gázai és az ukrajnai konfliktusok a békesség globális csökkenésének fő mozgatórugói voltak, a halálos áldozatok száma 2023-ban elérte a 162 ezret. Jelenleg 92 ország érintett határain kívüli konfliktusokban, ami a legtöbb a GPI történetében. Az USA katonai képességei háromszor magasabbak, mint Kínáé, és a militarizáltság a legnagyobb éves romlást mutatta, 108 ország növelte katonai kiadásait.
A világ 15 legbékésebb országa közé Magyarország is bekerült, egy év alatt négy helyet javítva, míg a Közel-Kelet és Észak-Afrika továbbra is a legkevésbé békés régió. Jemen váltotta fel Afganisztánt a világ legbékétlenebb országaként.
Steve Killelea, az IEP alapítója szerint a konfliktusok negatívan hatnak a világgazdaságra, és a konfliktusokból eredő üzleti kockázatok soha nem voltak még ilyen magasak. A konfliktusok egyre szélesebb körűvé és nemzetközivé válása csökkenti a tartós megoldások elérésének valószínűségét.
Az aszimmetrikus hadviselési technológia hatása átformálja a konfliktusokat, a drónokat használó államok száma 16-ról 40-re nőtt, ami 150 százalékos bővülés 2018 és 2023 között. A nem állami csoportok száma, amelyek legalább egy dróntámadást hajtottak végre, 6-ról 91-re nőtt, ami több mint 1400 százalékos növekedést jelent.
Az ukrajnai háború kezdete óta 91 országban nőtt a militarizáció, megfordítva az előző 15 év tendenciáját. A hadviselés dinamikájában bekövetkezett változások következtében a csapatok száma csökkent, miközben a technológiai fejlettség növekedett. Az USA lényegesen nagyobb, háromszoros katonai képességgel rendelkezik, mint Kína.