Elektromos autók miatt robbanhat ki kereskedelmi háború Brüsszel és Peking között
Az Európai Bizottság a közeljövőben, akár már szerdán bejelentheti a kínai elektromos járművek exportja elleni büntetővámokat, amelyek végső jóváhagyása a Tanács kezében van, így a magyar kormány is vétójogot gyakorolhat. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Hszi Csin-ping kínai elnöknek Párizsban kifejtette, hogy az EU védeni kívánja a piacot és a munkahelyeket, utalva a múlt október óta tartó vizsgálatra, amely a kínai elektromos járművek exportját firtatja.
Az Európai Unió által vizsgált büntetővámok három kategóriába sorolhatók. Az első kategória a nagy kínai exportőröket érinti, mint például a BYD-t, amely a világ legnagyobb elektromos autókat gyártó vállalata és Szegeden is tervez gyárat építeni. A második kategória azokat a cégeket foglalja magában, amelyek együttműködtek az uniós hatóságokkal, de kevésbé részletes vizsgálat alá estek, míg a harmadik kategória azokat a gyárakat tartalmazza, amelyeket még nem vizsgáltak, de tervezik az elektromos járművek exportját Európába.
A tervezett vámtarifák mértéke 15 és 30% között mozog, amely a nagyobb vállalatok számára, mint a BYD, nem jelentene jelentős akadályt, de a kisebb cégek számára nehezen viselhetőek lennének. A BYD Dolphin modelljének árazása különösen aggodalmat keltett az uniós gyártók körében, mivel 30 ezer euró alatti áron kínálták.
A Rhodium Group szerint a kínai gyártóknak jelentős költségelőnyük van, mivel a kínai munkaerő és mérnökök fizetése jelentősen alacsonyabb, mint például a német autógyárakban dolgozóké. Az amerikai elnök, Joe Biden 100%-os büntetővámot hirdetett meg a kínai elektromos járművekre, bár ezekből még egyet sem exportáltak az Egyesült Államokba.
A BYD a 2024-es futball Európa-bajnokság egyik szponzora lett, ami a kínaiak által megtervezett zöld exportoffenzíva része. A Rhodium Group szerint az EU tervezett szankciói nem oldják meg az alapvető problémát, mivel nem szüntetik meg a versenyelőnyt.
Az Európai Unió és az USA különböző stratégiát alkalmaz a kínai kereskedelemmel kapcsolatban: míg Európában a kockázatok csökkentése a cél, addig az USA a gazdasági kapcsolatok szétválasztását hangsúlyozza. Volker Wissing német közlekedési miniszter az Euractivnak nyilatkozva a büntető vámtarifák alkalmazása helyett a "fair versenyt" sürgette, mivel ez ösztönözné a német autógyárak fejlődését. A Mercedes vezetője is hasonló véleményen van, hangsúlyozva a globális piaci verseny fontosságát.
Olaf Scholz német kancellár kiemelte, hogy a Kínából importált elektromos autók 50%-a nyugati márkájú, és megemlítette, hogy a Tesla legnagyobb gyára Sanghajban található, ahol Elon Musk további beruházásokat tervez.
Az EU elektromos jármű importja Kínából 2020-ban 1,6 milliárd dollár értéket képviselt, míg 2023-ra ez az összeg 11,5 milliárd dollárra nőtt, ami az EU importjának 37%-át teszi ki. Kína a német autógyárak számára is kiemelten fontos piac, a BMW exportjának egyharmadát jelenti.