Bayer Zsolt: A Tisza agresszív vezetője a budi mellett égő csipkebokor
A Fidesz tulajdonképpen megnyerte a június 9-i választásokat, Bayer Zsolt szerint, aki szerint a párt a negyedik kétharmados kormányzása félidejében, háborús időkben és rekordinfláció mellett is több szavazatot kapott, mint az ellenzék.
Bayer Zsolt a Magyar Nemzetben megjelent véleménycikkében kifejtette, hogy a Fidesz 200 ezer szavazattal többet kapott, mint az ellenzék, és bár a sajtó szerinte vesztesként állítja be a pártot, ő úgy véli, hogy ha a választás parlamenti lett volna, a Fidesz akár az ötödik kétharmadot is elérhette volna. Azonban megjegyzi, hogy az európai parlamenti választáson elért 44,61 százalékos eredmény csak a választási törvény módosítása miatt érhetett volna kétharmadot, és hogy a Fidesznek 2010 óta nem volt ilyen gyenge szereplése országos listás választáson.
A cikkíró szerint az ellenzék helyzetében lévők gyakorlatilag mindig győznek, és példaként hozza fel Kovács Gergelyt, akit a XII. kerületben választottak meg, és akit Bayer drogos agyhalottnak nevez. Felveti a kérdést, hogy a Budapest egyik leggazdagabb kerületének lakói vajon mire gondolhattak, amikor őt választották meg.
Győr városában a Fidesz abszolút többséget szerzett a közgyűlésben, és Bayer szerint, ha csak a polgármestert váltották le, akkor a probléma a polgármesterrel van, nem a párttal. A Tisza pártot pedig egy ellenzéki erőnek nevezi, amely a semmiből jött és eljutott harminc százalékig, amit Bayer totális győzelemnek tart. Magyar Pétert, a Tisza vezetőjét, a budi mellett égő csipkebokorhoz hasonlítja, és úgy véli, hogy az ellenzéknek most már tartalommal kellene megtöltenie a tüntetések és eredményvárók üres lózungjait.
Végül Bayer Zsolt 2026-ra előre látja a Fidesz ötödik kétharmados győzelmét, és ironikusan megjegyzi, hogy a propagandisták majd ezt is győzelemnek fogják eladni, miközben az ellenzék és a sajtója átlát rajtuk.
Gajdics Ottó, a Magyar Nemzet egy másik szerzője, szintén a választási eredményeket értékelve, magánemberként sóhajtozik, hogy bárcsak diktatúra lenne, és akkor nem kéne elviselniük Magyar Pétert. Gajdics szerint el kellene gondolkodni azon, mivel tudtak ilyen sok honfitársukban ilyen mérhetetlen gyűlöletet szítani ellenük, és miért hat ilyen intenzíven a lejárató propagandájuk százezrekre. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az öröm és az ünneplés ideje van, mivel a Fidesz mégis győzött mindkét választáson, bár nem olyan mértékben, mint szerették volna.
Gajdics különösen Budapest eredményeit emeli ki, ahol szerinte a legérthetetlenebb jelenség volt, hogy háromszázhetvenezer ember Karácsony Gergelyt választotta meg főpolgármesternek, akit a semmiért felelősséget soha nem vállaló, semmit megoldani nem tudó, semmivel érdemben nem foglalkozó semmirekellőnek tart. A társadalomtudományok kutatóit arra kéri, hogy fejtsék meg, kik ezek az emberek, mit akarnak, miben bíznak, miben reménykednek. Gajdics szerint, amennyiben az újraszámolás után is így marad a helyzet, jó demokrataként tudomásul veszik az ő döntésüket is, de vasárnap ez volt a legérthetetlenebb jelenség a szombathelyi és alföldi tornádókat nem számítva.