Európa politikai térképe átalakul: a szélsőjobb előretörése és a Green Deal jövője kérdéses
Az Európai Parlament politikai palettáján jelentős változások következtek be, a szélsőjobb előretörésével és a balliberális, valamint zöld pártok háttérbe szorulásával. A változások mögött a világjárvány, gazdasági válság és háborús helyzet állhat, amelyek megosztották a tagállamokat.
A vasárnap este véget ért európai parlamenti választások során a jobbközép Európai Néppárt (EPP) megerősítette pozícióját, 182 képviselővel a legnagyobb frakcióvá vált. A Marine Le Pen vezette szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia (ID) pártcsalád 58 képviselőt delegálhat, míg a populista Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakciója is növelte mandátumainak számát. A független jobb- és baloldali pártok 99 mandátumot szereztek, ami jelentős növekedés a korábbi választásokhoz képest.
A választások vesztesei között találjuk a centrista, liberális Renew Europe (RE) frakciót, amely 22 mandátumot veszített, valamint a Zöldeket, akik 19 képviselői helyet buktak el. A Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) frakciója viszont változatlanul 139 képviselővel képviselteti magát. Németországban a zöldek szavazóbázisa szinte megfeleződött, ami jelentősen visszaszorította őket az Európai Parlamentben.
Ladányi Ármint, az Euro-Atlantic Business Consulting európai irodájának ügyvezető igazgatója szerint a választások eredményei a gazdasági válság és a háborús helyzet hatására megosztott tagállamokat tükrözik. Az Európai Néppárt támogatottságának növekedése mellett a baloldali és zöld pártok népszerűségvesztése figyelhető meg, amely részben a zöld politikák helyett az iparpolitikára való áttérés következménye lehet.
A szélsőjobboldali frakciók, mint az ECR és az ID, összesen 131 mandátumot szereztek, ami jelentős befolyást biztosíthat számukra. Marine Le Pen pártja Franciaországban jelentős támogatottságot szerzett, ami Emmanuel Macron elnök parlamenti feloszlatásához és előrehozott választások kiírásához vezetett. Belgiumban Alexander De Croo miniszterelnök lemondását követően a liberálisok drámai vereséget szenvedtek a szélsőjobboldallal szemben.
A francia politikai válság következményeként a Renew Europe befolyása csökkenhet az Európai Unióban, míg a jobboldali erők növekvő beleszólása várható a Bizottsági elnök megválasztásában. Giorgia Meloni és Marine Le Pen egyre fontosabb szerepet játszhatnak ebben a folyamatban.
A környezetvédő politika támogatottsága csökkent, ami a gazdatüntetések és a válságok következtében kialakult elégedetlenség következménye lehet. Az emberek a zöld kérdésekben és a külkereskedelem terén érzékelt túlszabályozás miatt fordulhatnak inkább az üzletorientált és iparbarát politikák felé. A Green Deal, az európai zöld átmenet politikáját összegző csomag, komoly problémát okozhat sok kiskeresetű családnak, akik elismerik ugyan a klímaváltozás elleni harc szükségességét, de nincsen pénzük az átállásra.
A Green Deal egyik legfőbb szabálya az új belsőégésű motorok és autók eladásának tilalma 2035 után. Az Európai Néppárt első akciója a választások után a Green Deal fellazítását célozza, Manfred Weber pártelnök a 2035-ös tilalom eltörlését tűzte ki elsődleges célként.
A választási eredmények nem semlegesítették teljesen az eddigi erőteljes pártcsaládokat, de jelentős változásokat hozhatnak az Európai Parlamentben. A Green Deal jövője képlékeny, és a zöldek érzékelik a leginkább, hogy a szélsőjobboldali pártok és mozgalmak befolyása miatt visszaesés lehetséges.