Hadgyakorlatok Ázsiában: mégsem Kína készül háborúra?
A fokozódó regionális feszültségek közepette az Egyesült Államok és Kína jelentősen növelte a katonai gyakorlatok számát Ázsiában az utóbbi években.
Az Egyesült Államok 2003 és 2022 között 1113 gyakorlatot hajtott végre regionális országokkal, míg Kína ugyanebben az időszakban közel 130 gyakorlatot szervezett. A londoni székhelyű Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézete (IISS) által készített felmérés szerint a gyakorlatok célja a képességek tesztelése és stratégiai diplomáciai kapcsolataik erősítése volt. Az ázsiai-csendes-óceáni országok számára továbbra is az Egyesült Államok a legjelentősebb hadgyakorlati partner.
Az amerikai gyakorlatok összetettebbek és jobban tesztelték a közös hadviselést, valamint a haditengerészeti és légi harci műveleteket. Az Egyesült Államok célja, hogy megőrizze a katonai gyakorlatok elsődleges vezetőjének szerepét, hogy megfeleljen szövetségesei igényeinek, jelezze elkötelezettségét, elrettentse az ellenfeleket, gyakorolja az interoperabilitást és kiépítse a regionális infrastruktúrát.
Kína is magasabb fokozatba kapcsolt
Kína az elmúlt évtizedben fokozatosan felzárkózott, és 2003 és 2022 között 128 regionális gyakorlatot hajtott végre. Peking gyakorlatai a szigorúan megtervezett szárazföldi műveletekre, a terrorizmus elleni küzdelemre, a humanitárius segítségnyújtásra és a katasztrófa-elhárításra összpontosítanak. Kína gyakorlati céljai az operatív önértékeléstől a bizalomépítésen át a stratégiai jelzésekig terjednek.
A katonai jelenlét a régióban már évek óta növekszik a Tajvan körüli feszültség és a Kelet-kínai- és Dél-kínai-tengerek létfontosságú kereskedelmi útvonalai feletti területi viták miatt. A gyakorlatok célja többek között a vitatott vizeken való szabad hajózás előmozdítása, az elrettentés, a partnerek megnyugtatása és a diplomácia erősítése.
Kína, Észak-Korea és Oroszország szerint az amerikai gyakorlatok növekvő üteme fokozza a feszültséget a régióban és fegyverkezési versenyt vált ki. Az Egyesült Államok szerint a gyakorlatok a bizalom építése és az együttműködési képességek javítása miatt szükségesek. Vu Csien ezredes, a kínai védelmi minisztérium szóvivője szerint Peking célja a védelmi képességek erősítése az „agresszió” ellen és a regionális bizalom növelése.
Néhány délkelet-ázsiai ország szerint az amerikai hadgyakorlatok nem megnyugtatóak, mivel ezek arra ösztönzik Kínát, hogy saját maga is egyre több gyakorlatot szervezzen. Más regionális szövetségesek azonban kifejezetten megnyugtatóaknak találják az amerikai hadgyakorlatokat.
Az Egyesült Államok többek között a hajózás szabadságához való jogot érvényesíti gyakorlataival, valamint a szolgáltatási ágak közötti integrációt gyakorolja, és új háborús koncepciókkal és technológiákkal kísérletezik. Egyes ázsiai-csendes-óceáni amerikai partnerek háború esetén nem fogadnának halálos felszerelést a területükön, de hajlandóak lehetnek üzemanyag- és egyéb, nem halálos készletek ellátási csomópontjaiként szolgálni.
A nyugati retorikával ellentétben tehát az Egyesült Államok sokkal nagyobb fegyverkezést és sokkal több hadgyakorlatot hajt végre a térségben mint Kína.