A gyártók és boltok trükkjei a zsugorfláció jelzésének elkerülésére
A kormány szabályozása ellenére, amely kötelezi a gyártókat a zsugorfláció jelzésére, a vállalatok és kiskereskedők különféle módszereket alkalmaznak, hogy elkerüljék a figyelemfelkeltő jelzések használatát. A Horváth Süti például szabályosan jelentette be termékeinek méretcsökkenését, míg más gyártók kreatív megoldásokhoz nyúlnak, mint például a termék átnevezése vagy új kiszerelés bevezetése.
A kormány ígérete ellenére, hogy szembeszáll a zsugorflációval, a boltokban nem gyakoriak a "Vigyázat, a termék kisebb lett!" feliratú cédulák. A gyártók és kereskedők igyekeznek alternatív megoldásokat találni, hogy elkerüljék a büntető jelzést. Egy kis cég, mint a sárrétudvari Horváth Süti, például számos termékének méretcsökkenését jelentette be, elkerülve az egymillió forintos bírságot. A Nébih adatok szerint a bejelentett zsugorodó termékek száma csökkenő tendenciát mutat. Május végén még 635 tétel szerepelt a listán, június elejére ez 211-re csökkent, és további csökkenés várható.
A gyártók különböző módszereket alkalmaznak a bejelentés elkerülésére. Például, ha a zsugorodó termék eredeti méretű változatát fél évig továbbra is forgalmazzák, akkor nem kell feltüntetni a zsugorodást. Egy konzervgyár a skimpflation módszerét alkalmazta, amely során a termék minőségét minimálisan lerontva, új nevet és arculatot kapott, így elkerülve a jelzést. A Coca-Cola pedig a zsugorodást pozitív változásnak álcázva, új kiszerelésű termékét "ez még belefér" szlogennel kínálja.
A termékek méretének megváltoztatása nem egyszerű folyamat, különösen ha a gyártó kész flakonokat vagy konzervdobozokat használ, amelyek méretét nem lehet könnyen változtatni. Zacskós termékeknél viszont nincs ilyen akadály, de itt is újra kell tervezni a csomagolást és a grafikát. A gyártóknak figyelembe kell venniük a vásárlói szokásokat és a termékért hajlandó fizetni lélektani határt is.
Az üzletláncok is kreatív megoldásokat alkalmaznak, hogy minél kevésbé legyen feltűnő a zsugorodás ténye. A Sparnál például nagyméretű tájékoztatást helyeznek ki, míg a Lidl csak egy A4-es papírt használ. A Tesco hipermarketekben pedig a sok bejárat miatt kevésbé feltűnő a figyelmeztető tábla. A boltok a tájékoztatás minőségével és feltűnőségével variálva próbálják minimalizálni a zsugorodásra való figyelemfelhívást.