Módosították a kastélytörvényt

A parlament kedden elfogadta a korábban alkotmányellenesnek nyilvánított kastélytörvény módosítását, amely a kulturális örökség elemeinek fenntartható fejlesztéséről szól.

Az Országgyűlés 136 igen, 35 nem szavazattal és kilenc tartózkodással hagyta jóvá a jogszabályt. A törvényt, amelyet tavaly decemberben még az akkori köztársasági elnök, Novák Katalin küldött előzetes normakontrollra, az Alkotmánybíróság több ponton alaptörvény-ellenesnek talált.

Az Alkotmánybíróság kritikája

Az építési és közlekedési miniszter, Lázár János által előterjesztett eredeti törvényjavaslat az állami tulajdonú kastélyok, kúriák és egyéb ingatlanok ingyenes átruházását vagy vagyonkezelésbe adását tette volna lehetővé, 99 éves elidegenítési és terhelési tilalom mellett. Az Alkotmánybíróság azonban úgy ítélte meg, hogy ez a szabályozás nem felel meg a nemzeti vagyon védelmével kapcsolatos alaptörvényi követelményeknek.

A Törvényalkotási bizottság által benyújtott módosítás értelmében a kulturális örökség részét képező ingatlanok magánszférába történő bevonása csak kivételes esetben, közcélokból lehetséges.

A jogszabályszöveg változásai

A jogszabály mellékletében felsorolt 48 településen található ingatlanok esetében a miniszter nyilvános felhívást tehet közzé a tulajdonba adásra vonatkozóan. A vagyonkezelésbe adás lehetősége azonban már nem szerepel a törvényben.

Az új tulajdonos a nyilvántartási értéken szerezheti meg az ingatlant, amennyiben vállalja, hogy a megszerzett épületeket tízéves felújítási és harmincéves fenntartási, valamint üzemeltetési terv alapján felújítja, karbantartja és üzemelteti. A jogszabály szerint az államot örökös visszavásárlási jog illeti meg.