A mesterséges intelligencia térnyerése a magyar bankoknál és a kriptobefektetések jövője
A magyar bankok számos mesterséges intelligencia projektet indítottak, de még bőven van terület, amely automatizálható és hatékonyabbá tehető az AI segítségével. A Portfolio Financial IT 2024 konferenciáján a kriptobefektetések banki kínálatban való megjelenése és a személyre szabott szolgáltatások fontossága mellett a mesterséges intelligencia szervezeti alkalmazásának kihívásairól is szó esett.
A magyar bankoknál egyre több területen alkalmazzák a mesterséges intelligenciát, de még számos folyamat van, amelyet érintetlenül hagyott ez a technológia. A kriptobefektetések banki szolgáltatások közé történő bevezetése is napirenden van, miután hatályba lépett az EU MiCA rendelete, amely 2024 második felétől alkalmazható lesz. Ausztriában a Raiffeisen már elindította a kriptoszolgáltatásait, Magyarországon azonban még nincs bank, amely ezt kínálná, annak ellenére, hogy a hazai kriptoállomány értéke jóval meghaladja az 500 milliárd forintot. A pénzintézetek a MiCA alapján három irányban mozoghatnak: befektetési termékkínálatba építik be a kriptoeszközöket, a mindennapi bankolás részévé teszik, vagy maguk is kriptoeszköz-kibocsátókká válnak.
A digitális bankolás területén a Strands termék-evangelistája, Luis Rodrigez szerint a bankoknak segíteniük kellene az ügyfeleket a mindennapi életük fontos pillanataiban. A tranzakciós adatokból következtetni lehet az ügyfelek élethelyzetére, és ennek megfelelően személyre szabott szolgáltatásokat kellene nyújtaniuk.
A Deloitte partnerének, Schenk Tamásnak az előadása szerint a bankok rendelkeznek az ügyfelekről szóló adatokkal, de az ügyfelek többsége mégsem érzi, hogy eléggé személyre szabott ajánlatokat kapnának. Magyarországon a teljes adatbázis összeállítása, a jogszabályok és a csapatok megszervezése jelent kihívást a bankok számára.
A K&H Bank képviselője, Vadócz Zsolt beszámolt arról, hogy a Kate névre hallgató digitális asszisztensüket egyre több ügyfél használja, és a fejlesztések folyamatosak. Az OTP Banknál Szoleczki Zoltán elmondta, hogy a SambaNova-projekt keretében a szuperszámítógép fejlesztése során már az AI teljes spektrumát használják, és az AI-t a tehetségek területén is alkalmazzák. Az Erste képviselője, Foltányi Tamás kiemelte, hogy a nyelvi modelljük képes kiszűrni a GDPR-szempontból érzékeny adatokat, és az AI-t a pénzügyi egészség javítására is használják. Emellett az Erste lehetőséget biztosít alkalmazottainak saját ötletek megvalósítására is.
A Portfolio Financial IT 2024 konferenciájának záró szekciójában a mesterséges intelligencia szervezeti alkalmazásáról és a generatív AI-ról (GenAI) is szó esett. Vadócz Zsolt kiemelte, hogy a Kate asszisztens az ügyfélszándékok 86%-át megérti, és a megértett kérések 72%-ára van megoldása. A banki ügyfélkör 47%-a már beszélgetett vele, 10%-uk havonta használja. Nyvelt Anna, a BeHive Consulting társalapítója szerint jelenleg még egy felívelő szakaszban vagyunk az AI-jal kapcsolatban, de a túlzott elvárásokat kiábrándulás és visszaesés követheti. Az AI szervezeti alkalmazásában érdemesebb az emberi tényezőre és adaptációra fókuszálni.
Dr. Pintér Szabolcs, az UpScale ügyvezetője szerint rövid távon az emberek túlbecsülik az AI képességeit, közép távon viszont alul. A generatív AI esetén az új tartalmak generálása és új eredmények elérése van a fókuszban, de technológiai, jogi, etikai és önszabályozási kérdések is felmerülnek.
Dr. Vári Csaba, a Baker McKenzie ügyvédje előadásában arra tért ki, milyen hatása lesz a bankokra az EU AI-szabályozásának. Az AI-Act egy olyan jogszabály, amelyet még ki sem hirdettek, mégis rengeteget beszélünk róla. Az MI-rendeletet két év múlva kell alkalmazni, de már most érdemes elkezdeni a felkészülést. A rendelet részben kitér a compliance területre, céges szinten külön csapatot kell az AI-ra összeállítani, MI-térképet kell készíteni, figyelni kell a kockázatértékelésre és -besorolásra, a megfelelőségre, az MI-jártasságra, valamint az utánkövetésre.