A magyar politika és a listázás hosszú története

Az elmúlt években több alkalommal is előfordult, hogy politikai szereplők listákat állítottak össze, amelyek különböző csoportokat céloztak meg. Legutóbbi esetben Magyar Péter, a Tisza Párt alelnöke hozta nyilvánosságra az ATV munkatársainak vallási hovatartozását, ami komoly felháborodást váltott ki.

Az ATV Egyenes beszéd című műsorában történt incidens után Magyar Péter a közösségi médiában publikálta az ATV több munkavállalójának felekezeti hovatartozását. Németh S. Szilárd, az ATV vezérigazgatója szerint ez a magánélethez való jogot sérti, és a törvények is szankcionálják az ilyen jellegű adatok nyilvánosságra hozatalát. Magyar Péter válaszában azt állította, hogy nem nevezett meg senkit, de szerinte megtehette volna, mivel az érintettek nyilvánosan vállalták hovatartozásukat.

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége elnöke, Kocsi Ilona szerint Magyar Péter cselekedete törvénytelenség, míg a szervezet egyik helyettese, Vicsek Ferenc szerint a műsorvezetőnek nem a műsorban kellett volna szembesítenie a politikust az állításaival. Hont András publicista élesen bírálta Magyar Pétert, és felhívta a figyelmet a listázás veszélyeire.

A listázás gyakorlata nem új keletű Magyarországon. 1992-ben Csurka István írása a Magyar Fórumban zsidó származású személyek túlsúlyáról beszélt a magyar közéletben, és a szerinte zsidó írók neveit dőlt betűvel jelölte. Gyöngyösi Márton 2012-ben az Országgyűlésben felvetette, hogy fel kellene mérni a zsidó származású politikusokat, ami nagy felháborodást váltott ki.

Az ELTE-n 2013-ban vizsgálat indult a hallgatói önkormányzat által készített, világnézeti és pártszimpátiát figyelembe vevő listák miatt. A Figyelő 2018-ban közzétett egy listát, amely Soros György "magyarországi zsoldosainak" neveit tartalmazta, amiért később bírósági ítélet született a felperesek jó hírnevének megsértése miatt.

A XXI. Század Intézet kiadványában a külföldről finanszírozott médiát veszélyesnek nevezte a magyarországi média szuverenitására, és felsorolta az érintett médiumokat. Ezek az események rávilágítanak arra, hogy a listázásnak mélyen gyökerező hagyománya van a magyar politikai életben.