Lakáspiaci helyzetkép Magyarországon
A magyar lakáspiac nem mutatott jelentős áremelkedést az elmúlt évben, a négyzetméterárak átlagosan 8,3%-kal nőttek, ami jelentősen elmarad a 17,6 százalékos inflációtól.
Az OTP Jelzálogbank elemzése szerint a lakáspiac rossz évet zárt, a négyzetméterárak emelkedése a 2014 utáni legkisebb ütemű volt, és a reálárak közel 10 százalékkal csökkentek. Budapest esetében 5%-os, a megyei jogú városokban 7%-os, míg a kisebb városokban 9%-os árnövekedést tapasztaltak, de a községekben 12%-kal csökkentek az átlagárak.
A tranzakciók száma jelentősen, közel 30%-kal esett vissza 2023-ban, ami 100 ezer körüli tranzakciót jelenthet. Az év eleje volt a leggyengébb, de a negyedik negyedév már növekedést mutatott, köszönhetően a gazdasági kilátások javulásának és a csökkenő kamatszintnek.
Pest megyében volt tapasztalható növekedés, míg más területeken jelentős csökkenést regisztráltak. A Pest megyei növekedés technikai okokra vezethető vissza, a korábbi években elmaradó tranzakciók későbbi feldolgozásával.
Az OTP Lakóingatlan Értéktérkép adatai szerint Csongrád-Csanád megye vezette az árnövekedést közel 14%-kal, míg Fejér megyében csak 1,4%-os emelkedést mértek. Budapesten Soroksár kiemelkedett 25 százalékos drágulásával, míg a V. kerületben az árak gyakorlatilag stagnáltak. Jelenleg az I. kerület a legdrágább, a XXI. kerület pedig a legolcsóbb a fővárosban.
A megyék között Somogy áll az élen 743 ezer Ft/m^2 átlagárral, míg Nógrád megye a legolcsóbb 187 ezer Ft/m^2 átlagárral, ami az egyetlen, ahol a négyzetméterárak 200 ezer forint alatt maradtak.
Az OTP szakértői szerint 2024-re várható a piaci kilábalás, de nem számítanak a korábbi szárnyalás visszatérésére. Idén 20-25%-os bővülést várnak az árak enyhe növekedése mellett, ami megszüntetheti a reálárszint csökkenését. A lakásépítésekben 10-15%-os visszaesést, az építési engedélyek számában viszont emelkedést prognosztizálnak. A jelentős piaci élénkülésre 2025-ben számítanak.
Budapesten a tranzakciószám 26 százalékkal csökkent, a végleges, valós számok alapján várhatóan 25 ezerre csökkent tavaly az ingatlan adásvételek száma. A VIII. kerületben a legnagyobb, 40 százalékos volt a visszaesés, míg a lista utolsó három helyén belvárosi kerületek szerepelnek. A legkisebb mértékű forgalomvesztés külvárosi területeken ment végbe, Soroksár pedig 40 százalékos tranzakciószám-növekményt ért el, ami az elmúlt években indult nagy projekteknek és az új lakások átadásának köszönhető.
A budapesti árváltozás rangsor élén 25 százalékkal a XXIII. kerület áll, melyet az I., XVII., XXII. és XVIII. kerületek követnek 10-15 százalék közötti drágulással. A fővárosi kerületek közötti árrangsorban kilenc év után trónfosztás történt, az V. kerület helyett az I. kerület vezeti jelenleg a budapesti árrangsort 1,294 millió Ft/m^2-rel.
Az országos átlagár tavaly 687 ezer Ft/m^2 volt, míg a főváros nélkül számított vidéki átlag 468 ezer Ft/m^2. A vármegyeszékhelyek ársorrendjének hagyományos négyes élbolya 2023-ban így alakult: Debrecen, Veszprém, Győr és Székesfehérvár, ezek mellé Szeged is felzárkózott.
2023 minden valószínűség szerint egy rövid ideig tartó visszaeső lakáspiaci ciklus mélypontjaként vonul be a szakmai köztudatba. Az idei év eddigi tapasztalatai pozitívak, egyértelműen látszanak a kilábalás jelei. 2024-ben a lakáspiac jó működéséhez szükséges tényezőkben, mint stabil gazdasági növekedés, reálbérek alakulása, alacsony hitelkamatok a tavalyi mélyponthoz képest már fellendülés prognosztizálható. Erőteljesebb és általános piaci élénkülést majd – a lakástámogatások volumene szempontjából nem mellesleg a választásokat megelőző – 2025-ös év hozhat.