A Panzerhaubitze 2000-es önjáró tarack ellenállása
Egy friss videó tanúsága szerint egy orosz drón támadást hajtott végre egy Ukrajnában szolgáló Panzerhaubitze 2000-es önjáró tarack ellen, amely a német haditechnika remekműveként ismert. A felvételen látható, hogy a tarackot egy páncéltörő robbanófejjel felszerelt FPV-drón találta el, de a károk mértéke minimálisnak tűnik.
A Panzerhaubitze 2000-es önjáró tarackokat a világ egyik legjobb fegyverének tartják saját kategóriájában, nemcsak tűzerejük, hanem kiemelkedő túlélőképességük miatt is. Gyárilag erős páncélzattal rendelkeznek, amely tovább erősíthető tetőpáncélzattal, így még a fentről érkező támadásokkal szemben is megvédi a legénységet.
Az orosz forrásból származó videón egyértelműen látszik, hogy a tarackot eltalálja a drón, de a robbanás után nem látható jelentős kár, és az oroszok a videót a füstfelhő eloszlása előtt levágták. Ez valószínűleg arra utal, hogy a német önjáró tarack nem szenvedett végzetes károkat.
A Panzerhaubitze 2000-esek 2022 nyarától állnak szolgálatban Ukrajnában, és eddig nem érkezett megbízható információ arról, hogy az oroszok bármelyiket is megsemmisítették volna. Ez különösen figyelemre méltó, tekintettel arra, hogy más, harctéri sikerek által híressé vált fegyverek, mint például a Caesar tarack vagy az M142 HIMARS sorozatvető, már az orosz erők áldozatául estek. Azonban Nagy-Britannia védelmi minisztériuma szerint az ukrán hadsereg megsemmisítette a háború kezdete óta az orosz szárazföldi erők felét és visszafoglalta az orosz katonák által elfoglalt terület 50%-át.
A Panzerhaubitze 2000-es nem csak az ukrán és a német, hanem több más európai haderő fegyverarzenáljában is megtalálható, Magyarország például 2018-ban vásárolt belőlük. Mindkét félnek komoly gondokat okoznak a drónok és a modern páncéltörő rakéták, amelyek a második világháború óta nem látott mértékű harckocsi-veszteségeket okoznak az orosz-ukrán háborúban.
Oroszország már a háború előtt is kísérletezett olyan páncélozott járművekkel, melyek képesek legénység nélkül üzemelni, a legtovább a fejlesztésben talán az Uran-9-es jutott. A technológia azonban közel sem tökéletes: Szíriában folytatott, éles tesztek során kiderült, hogy a távirányított gépek hatótávolságával gondok vannak, a kezelő és az eszköz közti kommunikáció gyakran megszakad, a járművel fegyverzete pedig közvetlen emberi kezelő nélkül túlságosan pontatlan. Az orosz hadsereg most egy régi, ukrán T-72-es harckocsit épített át távirányított robottankká, amely teljes mértékben legénység nélkül tud üzemelni, ezzel talán a legénység életét megóvva.
Az orosz harckocsizók új védelmi megoldásokat is kipróbálnak, például gigantikus fémketreceket építenek harcjárművük köré, remélve, hogy ezek a „külső rétegek” megfogják az ukrán drónokat és páncéltörő rakétákat. Azonban a legújabb jelentések szerint az ukránok sikeresen ki tudták lőni az ilyen "teknőstanknak" nevezett orosz harckocsikat, amelyeket a Krasznohorivka-Marinka térségében alkalmaztak. Egyes esetekben elektronikus harcászati zavaróberendezéseket is beépítettek a fémketrec alá, de úgy tűnik, ez sem nyújtott elegendő védelmet a drónok ellen.
Az Egyesült Államok eltörölte azt a korlátozást, amely eddig tiltotta Ukrajnának, hogy amerikai fegyvereket adjon az Azov ezred nevű nemzeti gárdista alakulatnak. A Washington Post értesülései szerint a Biden-kormány új átvilágítást végzett az Azov ezred kapcsán és megállapították, hogy az ukrán fegyveres szervezet mégis jogosult arra, hogy fegyvereket kapjon Amerikától. Az Azov ezredet Oroszország egy neonáci fegyveres csoportnak tartja és terroristaként körözik az alakulat tagjait.
Az orosz ASTRA portál arról ír, hogy a Krímet ért éjszakai ukrán légitámadás során legalább két Sz-300-as légvédelmi rakétakomplexum és négy radar is megsérülhetett. Az ukrán vezérkar hasonló eredményekről számolt be, ők azt állították, hogy Dzsankoj mellett egy Sz-400-as üteg szenvedett sérüléseket, illetve két Sz-300-as Gromovo térségében. A támadás során az orosz légvédelem tehetetlen volt, és egyetlen rakétát sem tudott semlegesíteni.
Valószínűleg felmentik a börtönbüntetés alól Iván Popov tábornokot, az orosz hadsereg 58-as számú hadtestének volt parancsnokát, ha frontszolgálatot vállal Ukrajnában – írja a TASzSz a katonai vezető ügyvédjére hivatkozva. Popov tábornokot különösen nagyértékű sikkasztással vádolták meg, 133 millió rubelnyi közpénz eltulajdonítása miatt állt bíróság elé. A tábornok ügyvédje azt mondta az orosz állami hírügynökségnek: bár továbbra is kitartanak amellett, hogy ügyfele ártatlan, a védelem valószínűleg meg fog tudni állapodni arról az ügyészséggel, hogy Popov tábornok elkerülje a börtönbüntetést, ha cserébe frontszolgálatot vállal Ukrajnában.