A legijesztőbb Godzilla, ami valaha készült
Októberben lesz 70 éves az első, eredeti Godzilla, és egy éven belül a legjobb és a legrosszabb Godzilla-filmeket is megtekinthettük. A Godzilla x Kong: Az új birodalom kritikái nem voltak kedvezőek, míg a Godzilla Minus One pozitív fogadtatásban részesült, amely nemrég került fel a Netflixre.
A Godzilla eredetileg a nukleáris fenyegetés allegóriájaként jött létre, de a Toho Stúdió később könnyedebb irányba vette a sorozatot. A franchise 27 folytatása után az amerikai filmipar is megpróbálkozott saját Godzilla-filmekkel, amelyek közül a Legendary Pictures és a Warner által indított Monsterverse sorozat érdemel kiemelést. Japánban a Shin Godzilla hozta vissza a sorozatot az eredetihez közelebbi hangvételhez, majd a Godzilla Minus One még komorabb irányba vitte a történetet.
A Godzilla Minus One rendezője, Jamazaki Takasi a címet azzal magyarázza, hogy a történet az 1954-es Godzilla előtt játszódik, és egy lerombolt Japánban veszi fel a fonalat. A film a második világháború utolsó napjaiban kezdődik, és bemutatja a háború utáni Japán nehézségeit, amelyek középpontjában Sikisima áll, aki kamikazepilótaként életben maradt.
A film kihasználja a történelmi kor adta lehetőségeket, és kérdéseket vet fel arról, hogyan lehet egy elpusztíthatatlannak tűnő szörnyet legyőzni, miközben a társadalom a háború utáni depresszióból próbál felállni. A Godzilla Minus One drámai mélységekkel rendelkezik, és a japán filmművészet jellegzetes érzelmi túlhangsúlyozása ellenére is mély témákat boncolgat.
A filmben megjelenő Godzilla a pusztítás megtestesítője, és a film költségvetése ellenére a vizuális effektusokért Oscar-díjat kapott. A Godzilla Minus One a közönség és a szakma elismerését is kiérdemelte, és olyan neves filmesek, mint Christopher Nolan, Spielberg vagy Kodzsima Hideo is dicsérték. A Toho kiadott egy fekete-fehér változatot is a filmből, hogy még közelebb kerüljön az eredetihez, bár a folytatás lehetősége sajnálatos módon fennáll.
A modern társadalmakban tapasztalható társadalmi egyenlőtlenség és a közösségi média által súlyosbított társadalmi összehasonlítással kapcsolatos problémák, valamint a versengés és a státusz miatti szorongás, amelyek a Godzilla Minus One sötét témái közé is sorolhatók, egyre inkább előtérbe kerülnek a mai világban. Ezek a tendenciák különösen elterjedtek az erős szégyenkultúrával bíró országokban, például Japánban, ahol a film is játszódik. Az evolúciós eltérések elmélete szerint az emberi természet nem tudott lépést tartani a technológiai forradalom gyorsaságával, ami feszültséget okoz az ösztönös reakcióink és az új környezetünk között. Ezek a pszichológiai és társadalmi problémák a Godzilla Minus One mélyebb rétegeit is meghatározzák, amelyek a film sikeréhez is hozzájárulhatnak a nézők körében.