A Naprendszer óriási gázfelhővel találkozott, hatása a Földön is érzékelhető

Amerikai kutatók szerint a Földön kialakult jégkorszakok egyik lehetséges okát azonosították, amely a Naprendszer és egy hatalmas csillagközi gázfelhő találkozásához köthető.

Az elmúlt kétmillió év során többször is bekövetkezett jégkorszak a Földön, és a tudósok régóta kutatják ennek okait. A Bostoni Egyetem és a Harvard Egyetem kutatói most arra jutottak, hogy a válasz a Földön kívül, a csillagközi térben található. Az Interesting Engineering által ismertetett tanulmányban, amely a Nature Astronomy folyóiratban jelent meg, a kutatók az ESA Gaia műholdjának és a HI4PI felmérés adatait elemezték, hogy nyomon kövessék a Naprendszer útját a Tejútrendszerben az elmúlt 2-3 millió évben.

A Naprendszer védelmét biztosító helioszféra, egy mágneses buborék, amelyet a napszél fúj fel, közvetlenül érintkezett a Local Lynx of Cold Cloud (LLCC) nevű sűrű csillagközi gázfelhővel. Ez a találkozás a helioszféra határát a belső naprendszerig tolta vissza, ami a Földet a csillagközi tér extrém hidegének tette ki.

Merav Opher, a Bostoni Egyetem asztrofizikusa szerint ez az első tanulmány, amely kimutatja, hogy egy Naprendszeren kívüli objektum hatással volt a Föld éghajlatára. A kutatások azt is megállapították, hogy a Naprendszer csak közel került az LLCC-hez, de ha közvetlen találkozásra került volna sor, az végzetes következményekkel járhatott volna a földi élet számára.

A helioszféra gyengülése következtében a felrobbant csillagokból származó radioaktív vas és plutónium könnyebben jutott el a Földre, és ezeknek az izotópjainak mennyisége éppen akkor növekedett meg a Földön, amikor az éghajlat lehűlt.

A kutatók szerint még nem tisztázott, hogy a Föld mennyi ideig volt kitéve ennek a hatásnak, ami néhány száztól akár egymillió évig is eltarthatott. Azonban, amint a Naprendszer eltávolodott a gázfelhőtől, a helioszféra helyreállt.

A szakértők úgy vélik, hogy a Naprendszer már korábban is találkozhatott hasonló hideg gázfelhőkkel, és valószínűleg a jövőben is fog. Avi Loeb, a Harvard Egyetem Elméleti és Számítácsi tanszékének vezetője szerint a Naprendszeren túli szomszédságunk csak nagyon ritka esetekben van hatással a földi életünkre.

A helioszféra beszűkülése néhány száz évtől akár 1 millió évig is tarthatott, és a becslések szerint egy ilyen áthaladás esetén a helioszféra körülbelül 0,22 csillagászati egységre zsugorodhatott, míg ma nagyjából 100 csillagászati egységig ér el. Érdemes hozzátenni, hogy az elmélet bizonyításához még rengeteg kutatásra lesz szükség, mivel az általánosan elfogadott nézet szerint a földi jégkorszakokhoz egyszerre több tényező is hozzájárult.