A Fidesz és az ellenzék nyereségei és veszteségei – a választás legfontosabb eredményei hét ábrán
A vasárnapi választások után a politikai elemzők a Fidesz gyengüléséről és az ellenzéki erők átrendeződéséről beszélnek. A részvételi arány rekordmagas volt az EP- és önkormányzati választásokon, ahol a választók több mint fele a kormánypárt ellen voksolt. Magyar Péter pártja jelentős eredményeket ért el, míg a Fidesz és a többi ellenzéki párt különböző mértékben veszített támogatottságából.
A vasárnapi EP-választáson a Fidesz arányaiban a legrosszabb eredményét érte el, közel 8 százalékpontot és két mandátumot veszítve az előző választáshoz képest, míg a Tisza Párt és a Mi Hazánk Mozgalom erősödött. A Fidesz ellen szavazók aránya 55,21 százalék volt, ami jelentős ellenzéki aktivitást mutat. A DK, az MSZP és a Momentum jelentősen gyengült, míg a Jobbik és az LMP szinte megsemmisült.
A Fidesz több mint 2 millió szavazatot kapott az EP-listájára, ami több, mint a legutóbbi választáson, de a részvétel is magasabb volt, és több mint 1 millió választó nem voksolt rájuk, akik korábban igen. A Fővárosi Közgyűlésben Karácsony Gergely főpolgármester mögött nincs többség, így koalíciókra és alkalmi szövetségekre lesz szükség. A választási bizottság már kihirdette Karácsony győzelmét, de a szavazatokat biztosan újra fogják számolni, és a közgyűlési többség megteremtése nehéz lesz.
Budapesten négy kerületben választottak új polgármestert, ahol a Fidesz és az ellenzék egyaránt nyert és veszített területeket. A megyei jogú városokban a Fidesz javított pozícióin, míg a kisebb városokban és a fővárosi kerületekben összesen 58 helyen váltottak polgármestert.
A vármegyei közgyűlésekben a Fidesz gyengült, de továbbra is ők nyerték a választásokat, míg a Mi Hazánk a második legerősebb erő lett több megyében. A Tisza Párt nem állított vármegyei listákat, így azokon a területeken nem mérettetett meg.
Elemzők szerint a Tisza Párt egyre erősebb vidéki városi beágyazottsága figyelemre méltó, és Magyar Péter miniszterelnökké válásának útját is elősegítheti. A Tisza Párt jelentős támogatottságot szerzett, és a győzteshez való húzás folytatódni fog, bár Magyar Péter egyelőre egyedül akarja megvalósítani a Fidesz utolérését. A Tisza Pártnak össze kell raknia saját magát, hogy 2026-ra meglegyen a 106 egyéni képviselőjelölt és az országos lista.
A politikai elemzők szerint Magyar Péternek programot kell alkotnia, szervezetet kell építenie, és politikustársakat kell találnia, mivel már június végén miniszterelnök-önjelölt lesz, és komolyan gondolja a célt, hogy 2026-ban kormányfő legyen. Az Európai Parlamentben a Tisza Párt döntési helyzetben szeretne lenni, de kérdéses, hogy a békepárti álláspontjuk mennyire helyezi őket csapdába az EU-s döntéshozatalban.
A Fidesznek és az ellenzéknek egyaránt új stratégiákat kell kidolgoznia a jövőre nézve, figyelembe véve a dinamikusan változó politikai környezetet és a választói preferenciák alakulását.