Már rég vége, mégis tovább drágul az atlétikai világbajnokság
A kormány további 9,3 milliárd forintot utalt ki "a rendes üzleti kockázat mértékét meghaladó költségnövekmények" fedezésére különböző beruházásokhoz, amelyről a Magyar Közlöny hétfői számában jelent meg határozat.
A legjelentősebb összeget, 6,8 milliárd forintot a Budapesti Atlétikai Stadion kivitelezési munkáira fordítják. Ez azt jelenti, hogy a 2023-as atlétikai világbajnokság költségei tovább növekednek, miközben az esemény bevételei messze elmaradnak a kiadásoktól. Eddig mintegy 70 milliárd forintba került a vb, ezen felül 246 milliárd forintra rúgott a tavaly átadott, Nemzeti Atlétikai Központ.
A kormányzati intézkedések nem csak a sportberuházásokra terjednek ki, hanem más területeket is érintenek. Februárban jelent meg a szülészeti ellátás gyökeres átalakításáról szóló törvénytervezet, ami hétfőn, a választások másnapján törvényi erőre emelkedett, miután a Belügyminisztérium rendelete megjelent a Magyar Közlönyben.
A rendelet alapján bevezetik az I. progresszivitási szintű szülészeti ellátást a kórházakban, ami alacsonyabb ellátottsággal rendelkező osztályokon is lehetővé teszi a szülést, de csak komplikációmentes várandósság esetén. Az I. progresszivitás szintű szülészetek kizárólag alacsony kockázati besorolású várandósság szülésvezetését biztosítják, és nem lesznek koraszülött intenzív (PIC) osztályok, újszülött szakápoló, aneszteziológus és intenzív terápiás orvos sem. Ugyanakkor kötelező lesz, hogy 30 perces távolságon belül elérhető legyen a magasabb szintű ellátás is.
Az átalakítás célja, hogy a lakossági igényeknek megfelelően, alacsony kockázatú várandósság esetén „intézményi keretek között, alacsonyabb ellátási szinten, családias, bensőséges légkörű szülészeteken” lehessen a szülészeti ellátást biztosítani. Az utóbbi időben több kórházban is akadozott a szülészeti ellátás, például Keszthelyen és Szekszárdon orvoshiány miatt, valamint a mosonmagyaróvári és a jászberényi kórházakban is voltak ellátási problémák.