Szicíliai aszály: Vészhelyzet és a mezőgazdaság válsága
Olaszországban, különösen Szicíliában, az aszály súlyosan érinti a mezőgazdaságot, ahol a vízhiány miatt a termelők és állattenyésztők rendkívül nehéz helyzetbe kerültek.
Az aszály következtében Olaszország néhány hónapja vészhelyzetet hirdetett Szicíliában, amelynek hatása leginkább a gazdákra és az állattenyésztőkre nehezedik. Donatella Vanadia állatorvos és mezőgazdasági cég tulajdonosa szerint az állatok már nem jutnak elegendő vízhez, ami tovább súlyosbítja a helyzetet. A víz vásárlása jelentős kiadásokkal jár a gazdaságok számára, ami nemcsak a termelési költségeket növeli, hanem az állatok vízellátásának költségeit is megemeli.
A szénatermelésre is negatív hatással van az aszály, Vanadia szerint idén 60-70 százalékkal csökkenhet a termelés. A vízhiány következtében a tehenek kevesebb tejet adnak, ami kevesebb utódot és több vágóhídra küldött állatot eredményez. Vandia úgy véli, hogy ez sok vállalkozás bezárásához vezethet, mivel a költségek akár négyszeresére is emelkedhetnek.
A szicíliai olívaolaj-termelés is veszélyben van, mivel az éghajlati válság a mezőgazdasági termelőket is érinti. Az Unaprol adatai szerint Olaszország a második legnagyobb olívaolaj-exportőr volt a világon 2022-ben, Spanyolország mögött, 62 millió euró értékű exporttal. Azonban az éghajlatváltozás következtében már nem tudnak hasznosítani 30 millió ősi olajfát, ami az árak emelkedéséhez vezetett. A helyzet romlása és a fokozódó aszály következtében az olívaolaj-termelés meredeken csökken.
Tony Zappulla, egy helyi olívaolaj-termelő szerint, vállalkozásuk kezdetén akár 2-3 ezer liter olajat is elő tudtak állítani, de mára már csak 300 litert érnek el, ami leginkább családi fogyasztásra elegendő. A klímaváltozás miatt a nyári hőmérséklet elérheti a 46-47 fokot, majd heves esőzések következhetnek, ami gyakran azzal jár, hogy a fák olajbogyói a következő nap már a földön hevernek.
Míg Szicília aszály sújtotta területein a mezőgazdaság válságban van, Olaszország északi részén, egy Ingria nevű hegyi faluban, ahol mindössze 46 állandó lakos él, egy teljesen más jellegű politikai érdekesség bontakozott ki. Az önkormányzati választásokon harminc jelölt indult, ami azt jelenti, hogy a helyi lakosok kétharmada képviselőjelölt lett. A választásokra a helyieken kívül huszonhat szavazó regisztrált külföldről, ami jelzi, hogy az olasz kis települések is szembesülnek sajátos kihívásokkal, mint például az elnéptelenedés, a közszolgáltatások nehéz elérése és a turizmusban rejlő lehetőségek.