Pécsen marad az ellenzéki polgármester, de egyik politikai erő sem örülhet igazán

A baranyai megyeszékhelyen, Pécsen az ellenzéki polgármester, Péterffy Attila magabiztos győzelmet aratott, 6000 szavazattal előzve meg kormánypárti ellenfelét. Ennek ellenére a városvezetés nem örülhet felhőtlenül, mivel a belső konfliktusok és szakadások következtében elveszítették a biztos közgyűlési többséget.

A város tizenhét választókerületéből 11-ben a Fidesz jelöltjei diadalmaskodtak, és egy kerületben szavazategyenlőség alakult ki, ami új választást von maga után. A választókerületek többségében szoros volt a verseny, helyenként mindössze három szavazat döntött. A Fidesznek még olyan kerületekben is sikerült győznie, amelyeket korábban stabil baloldali bástyáknak tartottak. Ez részben annak tudható be, hogy a városvezetés nem tudott egyesülni sem a Mellár Tamás-féle Mindenki Pécsért Egyesülettel, sem a Magyar Kétfarkú Kutyapárttal. Péterffy Attila szerint utóbbiak utasították el az együttműködést.

A települési kompenzációs listán keresztül több párt is képviselőt delegálhat a közgyűlésbe, köztük a Pécs Jövőjéért Egyesület, a Mindenki Pécsért Egyesület, a Tiszta Kezek Egyesület, a Magyar Kétfarkú Kutyapárt és a Fidesz is. A városban a közgyűlési döntéshozatal így komoly nehézségekbe fog ütközni, és Péterffy Attila szerint ügyek mentén fogják folytatni a politizálást, amit a Mi Hazánk és a Mindenki Pécsért egyesület is támogat.

A jelenlegi helyzet a 2014-es és a 2019-es pécsi önkormányzati választások eredményeit idézi. A korábbi fideszes polgármester 10 évvel ezelőtt még nyerni tudott, annak ellenére, hogy az ellenzék megosztott volt. Öt évvel később, a szinte teljes ellenzéki összefogásnak és a Kutyapárt távolmaradó támogatásának köszönhetően, ellenzéki kétharmad alakult ki a közgyűlésben, és nem fideszes polgármester került a város élére.

Az Európai Parlamenti választások során Pécsett Magyar Péter friss pártja, a Tisza csak háromezer szavazattal maradt el a Fidesztől, ami azt jelenti, hogy a kormánypártok a városban az országos átlag alatt teljesítettek, 37,5 százalékot értek el, míg a Tisza 32,8 százalékot. A DK-MSZP-P listája 11,8 százalékkal lett harmadik, míg a Mi Hazánk 5,4 százalékot kapott. Az LMP és a Jobbik támogatottsága nem érte el az egy százalékot, de mindkét párt képviselőt küldhet a közgyűlésbe: a Jobbik az ellenzéki összefogás részeként, míg egy LMP-hez köthető politikus a Mindenki Pécsért Egyesület listájáról jutott be.

A nemzetközi választási megfigyelők szerint a választási folyamatot negatívan befolyásolták a jogi keretrendszer hiányosságai, a lázító retorika, az árnyékfinanszírozás, a médiaelfogultság és a résztvevő pártok egyenlőtlen lehetőségei. Az ENEMO kritikával illette az olyan választói megtévesztési stratégiát, mint amikor egy főpolgármester-jelölt, Szentkirályi Alexandra 48 órával a választás előtt visszalép, és támogatóit egy állítólag független jelöltre szavazásra kéri. A választási határok átrajzolása, a választók személyes adatainak kiszivárgása és a szavazatvásárlás is aggodalomra adott okot.

Vitézy Dávid, aki a főpolgármester-választáson szoros versenyben alulmaradt, "nyitott kérdésekre és gyanúra" hivatkozva hivatalosan is újraszámlálást kért, de a törvény szerint ez nem lesz olyan egyszerű. A szavazatok ismételt megszámlálása nem ördögtől való, de a kis szavazatkülönbség még nem elég nyomós indok hozzá. Vitézy Dávid 324 szavazattal maradt le Karácsony Gergely mögött, és bár a verseny végig rendkívül szoros volt, a szavazatok 90 százalékának összeszámolásáig még Vitézy vezetett. A választási eljárásról szóló törvény szerint önmagában a kis különbség nem elegendő hivatkozási alap az újraszámolásra, és a szavazatok újraszámlálásához további konkrét kifogás is szükséges a határozattal szemben. Vitézy Dávidék a többlépcsős folyamatot el is indították, de a bíróság a múltban többször is elutasította az ilyen kifogásokat. Az ENEMO szerint az újraszámlálás jól szabályozott a magyar választási rendszerben, de a konkrét kérdésre nem tudnak választ adni, a végső jelentésben azonban kitérnek majd erre is.

A főpolgármester-választás eredményeit többváltozós statisztikai elemzéssel vizsgálva kiderült, hogy a Fidesz szavazói fegyelmezetten átszavaztak Vitézy Dávidra, azonban a Tisza Pártra szavazók többsége Karácsony Gergelyt választotta, ami döntő szerepet játszott a győzelmében. A Tisza Párt szavazóinak 69 százaléka támogatta Karácsonyt, míg 31 százalékuk Vitézyre szavazott, tehát a Tisza-szavazók nem követték Magyar Péter példáját. A Momentum, az MKKP és a Tisza Párt szavazóinak viselkedése is érdekes volt, hiszen a momentumosok 99, a kutyapártiak 75 százalékban támogatták Karácsonyt. A választói koalíció, amely mögött Karácsony állt, így igen sokszínűvé vált, és a választók elvárhatják, hogy Karácsony mindannyiukat képviselje, nem csak a jelölő szervezeteit.

A Nézőpont Intézet szerint azonban Karácsony Gergelynek jelenleg nincs többsége a fővárosi közgyűlésben, és a városban Karácsony-ellenes hangulat uralkodik. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója szerint a 33 fős közgyűlésben 10-10 mandátumot szerezhetett a Fidesz és a Tisza Párt, így Karácsony nem tudná irányítani a fővárost, míg Vitézy Dávid jobban alkalmazkodna a kialakult helyzethez. A Nézőpont szerint a 14 éve kormányzó Orbán-rendszer mögött történelmi felhatalmazás áll, amit az ellenzék hosszú évek óta nem tud megtörni.