Orbán Viktor a választásokról és a Fidesz európai terveiről beszélt
Orbán Viktor miniszterelnök a közszolgálati televíziónak adott exkluzív interjút, ahol értékelte a Fidesz-KDNP európai parlamenti választási eredményét, és beszélt a párt európai terveiről.
A miniszterelnök „Európa-rekordnak” nevezte a Fidesz-KDNP 44,6 százalékos európai parlamenti választási eredményét, és kiemelte, hogy még soha nem szavaztak európai parlamenti választásokon annyian a kormánypártokra, mint most. Ugyanakkor elismerte, hogy nem értek el olyan eredményt, amilyet előzetesen szerettek volna.
Orbán Viktor szerint a magyar európai parlamenti és önkormányzati választások történetében rekordot jelentő részvétel azt mutatja, hogy virul a demokrácia Magyarországon. A magas részvételt a választás nagy tétjével és a mozgósítással magyarázta.
A kormányfő a 2026 tavaszán esedékes országgyűlési választásokig a „kormányzati aprómunkára” való koncentrálást emelte ki, mint például a gazdasági növekedés ösztönzését, az infláció megfékezését, a nyugdíjak és a teljes foglalkoztatás megvédését.
Az európai események kapcsán Orbán Viktor Franciaországra utalt, ahol Emmanuel Macron elnök előrehozott nemzetgyűlési választásokat írt ki a rossz EP-választási szereplés és Marine Le Pen vezette ellenzéki Nemzeti Tömörülés előretörése miatt. Macron a választások győztesének a Nemzeti Tömörülést jósolta, amely a voksok 32 százalékát gyűjthette be, míg a második helyen Macron pártja, a Reneszánsz és centrista-liberális szövetségeseinek koalíciója 15 százalékkal végzett.
A Fidesz európai terveiről szólva a miniszterelnök azt mondta, hogy a fő kérdés az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR), illetve az Identitás és Demokrácia (ID) frakciójának egyesülése lesz. Ebben a folyamatban kulcsszerepet játszanak Giorgia Meloni olasz miniszterelnök pártja és Marine Le Pen pártja, így lényegében rajtuk múlik a megegyezés.
Orbán Viktor kiemelte, ha az egyesülés megtörténik, és a Fidesz is csatlakozik, akkor a potenciális jobboldali frakció lehet a második legnagyobb az Európai Néppárt után, sőt gravitációs vonzása is lehet, amivel más pártokat is átcsábíthatnak.
A kormányfő szerint a következő hónapban fog eldőlni, hogy meg tudnak-e egyezni Meloni és Le Pen, ami világos utat jelez a Fidesz számára, ha nem, akkor más lehetőségeken kell gondolkodniuk. Macron döntését számos kritika érte, és a helyzet kiszámíthatatlannak tűnik, tekintettel a francia belpolitika bonyolultságára.
Macron lépését az előzte meg, hogy a szélsőjobboldali Marine Le Pen Nemzeti Tömörülése (RN) látványos győzelmet aratott a vasárnapi európai parlamenti választásokon. Emmanuel Macron pártja 15,2 százalékot szerzett – ez 15 mandátumot jelenthet –, miközben Le Penék 31,2 százalék feletti eredménnyel 30 képviselőt küldenek a 720 fős EP-be, ahol a franciáknak 81 hely jár.
A radikálisok örülnek, a mérsékeltek aggódnak a választások előrehozatala miatt. Macron azzal kalkulálhat, hogy ha túl sokáig vár, úgy Le Pen az EP-győzelmet nagyobb politikai tőkévé kovácsolhatja 2027-re, ám ha egy gyors parlamenti választással sikerül jeleznie, hogy a vasárnap elért 30 százaléknak egy közvetlen téttel bíró választáson az RN már jóval alatta marad, az csökkentheti az EP-n szerzett győzelem értékét.
A Le Figaro publicistája szerint az államfő kétségtelenül azzal számol, hogy a választók megijednek a saját döntésüktől, hogy Le Penékre adták le a voksukat, és a törvényhozási választásokon többen máshogy döntenek. Viszont sok influenszer és tartalomkészítő szólalt fel a közösségi oldalakon, arra biztatva a lakosságot, különösen a fiatalokat, menjenek el szavazni június 30-án és július 7-én.
Párizs polgármestere, Anne Hidalgo is megdöbbenését fejezte ki Macron döntése miatt, és a szocialista pártjához hasonlóan rossznak tartja az időzítést, mert az kevéssel a július 26-án induló a párizsi olimpia elé esik.