Oroszország reagált az Európai Parlament választási eredményeire
Dmitrij Medvegyev, az orosz nemzetbiztonsági tanács alelnöke szerint a Nyugat Ukrajna-politikájának kudarcát tükrözik a tegnapi Európai Parlament választásainak eredményei, különösen Németországban és Franciaországban.
Medvegyev angol nyelven közzétett üzenetében Olaf Scholz német kancellárt és Emmanuel Macron francia elnököt szólította meg. Az orosz politikus szerint a választási eredmények azt mutatják, hogy a két nyugati vezető a banderista kormányt támogatja a volt Ukrajnában, ami állampolgáraik hátrányára válik, és az általuk folytatott "ostoba gazdasági és migrációs politika" eredményeként alakultak ki.
Németországban a CDU/CSU pártunió, mint a legnagyobb ellenzéki erő, 30%-os eredménnyel végzett az élen, míg a szintén ellenzéki AfD 15,9%-ot ért el. Az SPD, amely a legnagyobb kormánypárt, csupán 13,9%-os eredményt tudott felmutatni.
Franciaországban a Marine Le Pen által vezetett Nemzeti Tömörülés diadalmaskodott, 31,4%-os eredménnyel, míg Macron pártja, a Renaissance (Újjászületés) 15%-ot kapott. Franciaországban hamarosan új parlamenti választásokra kerül sor, amelyeket Macron június végére írt ki, és amelyeket elemzők nagyon rossz és kockázatos lépésnek tartanak.
A Nemzeti Tömörülés a voksok több mint 31 százalékát megszerezve várhatóan 30 képviselőt küldhet Brüsszelbe, míg Macron pártja 13 mandátumot szerzett. A francia szélsőjobb így majdnem másfélszer annyi képviselőt küldhet az EP-be, mint Magyarország összesen.
Az Európai Parlamentben korántsem földcsuszamlásszerű a szélsőjobb térnyerése, de a franciaországi eredmények jelentős változásokat indítanak el. Macron előrehozott választást írt ki, amelynek második fordulóját július elején rendezik majd. Macron döntése politikai öngyilkosságnak tűnhet, amikor pártja az utóbbi évek leggyengébb szereplését mutatta fel. Ám valószínűleg az előrehozott választásokkal a saját legitimitását szeretné biztosítani a következő évekre.
A BBC munkatársa, Hugh Schofield szerint Macron folytathatta volna a kormányzást, elmagyarázva a szavazóknak, hogy az európainál sokkal fontosabb választásokon még korrigálhatják ezt a szélsőjobboldali előretörést. A francia alkotmány 49.3. pontja alapján Macron el tudta volna kormányozni az országot, el tudta volna fogadtatni a szükséges törvényeket és végrehajthatta volna az általa ígért reformokat. Ehelyett Macron valószínűleg azért döntött az új választások kiírása mellett, mert személyesen megalázó volt számára az a vereség, amit a Nemzeti Tömörülés mért a pártjára.
Macron lépése tehát kevés racionális tényezővel magyarázható, és óriásit bukást kockáztat az előrehozott választásokon. Mind Franciaországban, mind külföldön rossz ötletnek tartják ezért az előrehozott választásokat. Pascal Perrineau professzor, választási szakértő szerint a nagyobb mozgósítás még nagyobb Le Pen-győzelmet hozna, különösen a fiatalok körében, akik a Nemzeti Tömörülés további erősödését hozhatják.
Marine Le Pen a választási siker után arról beszélt, hogy egy „gyönyörű és népszerű erő” emelkedett fel az egész országban. Párizsban azonban nem nagyon volt olyan hely, ahol 10 százalék fölé jutott volna Le Pen pártja, vidéken – főleg a rurális, paraszti dominanciájú térségekben – viszont nagy sikereket aratott a Nemzeti Tömörülés.