Az infláció határán
Májusban az infláció tovább gyorsult Magyarországon, elérve a 4 százalékot, ami éppen a Magyar Nemzeti Bank toleranciasávjának felső határát jelenti. A háztartási energia "olcsóbbá válása" és az üzemanyagok árának csökkenése mérsékelte az emelkedést, míg a szolgáltatások ára jelentősen, átlagosan 10 százalékkal nőtt.
A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint májusban az infláció éves szinten 4 százalékos volt, ami gyorsabb áremelkedés, mint amit az előző hónapban láttunk, de alacsonyabb, mint amire az elemzők előzetesen számítottak. A hónap során az árak átlagosan 0,1 százalékkal csökkentek, amit elsősorban az üzemanyagok 4,4 százalékos árcsökkenése okozott, részben a kőolaj világpiaci árának csökkenése és a forint erősödése, részben pedig a kormány beavatkozása miatt.
A háztartási energia ára 0,9 százalékkal mérséklődött, amit a KSH a fogyasztás csökkenésével magyaráz, mivel így kevesebb fogyasztás esik a magasabb díjsávba. Az éves inflációt tekintve a szolgáltatások ára 9,5 százalékkal, míg a hírközlési szolgáltatások ára átlagosan 14,1 százalékkal emelkedett.
A termékcsoportok közül az élelmiszerek ára 1,0 százalékkal, a szeszes italok és dohányáruk ára 3,5 százalékkal, a gyógyszerek és gyógyáruk ára 6,4 százalékkal, a mosó- és tisztítószereké 2,7 százalékkal, a testápolási cikkeké 1,8 százalékkal nőtt. A háztartási energia ára 2,4 százalékkal csökkent, ezen belül a vezetékes gáz 4,7, az elektromos energia 2,9 százalékkal lett olcsóbb. A tartós fogyasztási cikkekért 1,7 százalékkal kevesebbet, míg a járműüzemanyagokért 9,2 százalékkal többet kellett fizetni.
A szolgáltatások árának emelkedése jelentősen hozzájárult az infláció növekedéséhez, ahol a lakbér 12,8, a testápolási szolgáltatások 10,5, a járműjavítás és -karbantartás 10,3, az autópályadíj, gépjárműkölcsönzés, parkolás 9,8, a lakásjavítás és -karbantartás 9,7, a sport- és múzeumi belépők 8,2, az üdülési szolgáltatás 5,3 százalékkal drágult. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke, Virág Barnabás kritizálta a telekomcégeket a magas, az inflációt meghaladó áremelések miatt, és hangsúlyozta, hogy a szolgáltató szektor inflációja és a magas bérdinamika miatt nem dőlhetünk hátra, a következő hónapokban emelkedhet az infláció.
Virág Barnabás szerint ez még inkább indokolja a türelmes és óvatos monetáris politikát, amit a Magyar Nemzeti Bank már hónapok óta előretekintő kommunikációjában hangsúlyoz. Múlt hónapban további 50 bázisponttal 7,25%-ra csökkentette alapkamatát az MNB, és jelezte, hogy a további lazítás mozgástere "nagyon-nagyon korlátozott" lenne az erős szolgáltatási ágazati átárazódás és egyéb kockázatok közepette. A forint árfolyama hétfőn mérsékelten gyengült az euróval és a dollárral szemben, utóbbi öthetes forintmélypontot jelent. Egyelőre bizonytalan, hogy mekkora lesz a következő kamatlépés az MNB június 18-án esedékes havi ülésén. Virág Barnabás korábban azt jelezte, hogy az alapkamat június végére 6,75%-7%-ra csökkenhet, ami 25 vagy 50 bázispontos csökkentést jelentene a jelenlegi szinthez képest.
Elemzők szerint a következő hónapok tovább emelkedő inflációt hozhatnak, és az Erste Banknál 4% feletti inflációs számokra számítanak a következő időszakban. Az MBH Bank senior elemzője, Balog-Béki Márta szerint a dezinflációs folyamat már áprilisban megtört, májusban is számítani lehetett az éves inflációs index emelkedésére, és az év végére a májusi szinthez képest érdemben magasabb infláció alakul majd ki. Mindkét elemző úgy véli, hogy a 3%-os jegybanki inflációs cél stabilan fenntartható elérése legkorábban 2025-ben várható.
Forrás: Reuters