Afrikai bevándorlókat és hallgatókat kényszerítenek a harcba az oroszok

A Bloomberg információi szerint a Kreml kényszeríti az afrikai bevándorlókat és a külföldi hallgatókat, hogy csatlakozzanak az orosz csapatokhoz és harcoljanak az Ukrajna elleni háborúban.

Európai tisztviselőkre hivatkozva a Bloomberg azt állítja, hogy az orosz tisztviselők fenyegetésekkel próbálják rávenni az afrikai hallgatókat és a fiatal munkavállalókat, hogy belépjenek a hadseregbe. A fenyegetések között szerepel a vízumuk meg nem hosszabbítása, amennyiben nem teljesítik a követeléseket. Ezt a módszert először a Wagner-csoport alkalmazta.

Továbbá, jelentések szerint több afrikai munkást őrizetbe vettek, és választás elé állították őket: vagy elfogadják a kitoloncolást, vagy csatlakoznak a hadsereghez. Néhányan közülük azonban képesek voltak megvesztegetni a tisztviselőket, hogy Oroszországban maradhassanak harcolás nélkül.

Ezzel párhuzamosan, a háború újabb frontjának nyílásáról érkeznek hírek. Ramzan Kadirov, Csecsenföld vezetője egy videóban jelentette be, hogy az orosz erők támadást indítottak a Szumi régió ellen, és állítólag elfoglalták Rizsivka települést. Kadirov szerint a csecsen erők három napi ostromot követően vonták ellenőrzésük alá a falut, miközben az ukrán fegyveres erők jelentős veszteségeket szenvedtek. A videón a csecsen erőktől megszokott felvételeket láthatjuk, de a támadás hitelességét sem Ukrajna, sem Oroszország nem erősítette meg, és a felvételek geolokalizálása is folyamatban van. A csecsen alakulatokról, különösen az Ahmatról, sok legendás történet kering, de a valós harctéri teljesítményüket kevés felvétel bizonyítja. Az oroszpárti blogok a támadást az „egészségügyi zóna” kiszélesítésének tartják, vagyis Moszkva azon céljának, hogy a határmenti orosz régiók védelmének érdekében egy ukrán területen lévő ütközőzónát alakítson ki.

Mindeközben Kína, Oroszország egyik legnagyobb barátja, bejelentette, hogy kész otthont adni egy komoly béketárgyalásnak az ukrajnai háború lezárására. Vang Ji kínai külügyminiszter szerint eljött az idő, hogy béketárgyalás legyen, és az ázsiai ország szívesen nyújt otthont a szükséges dialógusnak. Vang Ji burkoltan kritizálta a svájci békekonferenciát, hangsúlyozva, hogy csak akkor van esély a háború lezárására, ha Oroszország és Ukrajna egyenlő felekként vesznek részt az eseményen. A BRICS országok érdeke, hogy független és elfogulatlan erőként ellenálljanak egy új hidegháború kialakulásának, ehhez pedig az ukrajnai háború lezárására is szükség van. A svájci békekonferenciára, melyre Oroszországot nem hívták meg, így semmi esély nincs arra, hogy sikerül érdemben előre mozdítani a háború lezárását.