EP-választás Lengyelországban: hivatalos, hogy a jobbközép kormánypártok győztek
Hivatalosan is a kormánypártok nyerték az európai parlamenti választásokat Lengyelországban, ami nagy megkönnyebbülést jelent Donald Tusk miniszterelnök számára.
A Polgári Koalíció (KO) 21, míg a kormánykoalícióban részt vevő jobbközép Harmadik Út és Új Baloldal egyaránt három-három mandátumot szerzett az Európai Parlamentben. A tavalyi választások után ellenzékbe kényszerült Jog és Igazságosság (PiS) 20 képviselőt küldhet Strasbourgba, ami jelentős csökkenés az előzőleg birtokolt 27 helyhez képest. A szélsőjobboldali Konföderáció hat helyet nyert, ami jelentős növekedés a korábbi eredményekhez képest. A választási részvétel 40,65 százalék körül alakult.
A két nagy párt, a KO és a PiS közötti különbség csekély: a KO 37,06 százalékot, míg a PiS 36,16 százalékot kapott. Ez a sorrend különösen jelentős, tekintettel arra, hogy a PiS korábban mind a parlamenti, mind az önkormányzati választásokon a legerősebb párt volt, ám ez nem volt elegendő a négypárti koalíció legyőzéséhez. A miniszterelnök pártja most először került az élen, amiért a kormányt is átalakították, négy fontos minisztert indítva az EP-választáson.
A győzelem lélektani jelentősége is nagy Tusk számára, mivel a támogatók egy része elégedetlen volt, és fennállt az a veszély, hogy elfordulnak a párttól. A választási ígéretek egy része nem teljesült, részben a PiS által hagyott akadályok, részben a kormánykoalíción belüli ellentétek miatt. A néhány tizedszázalékos győzelem enyhítheti ezeket az aggodalmakat.
A szélsőjobb erősödése azonban figyelmeztető jel, különösen a fiatalok körében mutatkozó népszerűsége miatt. A Konföderáció jelentős növekedést mutatott, 2019-ben még mandátum nélkül maradt, most azonban hat képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe, és 12,08 százalékot szerezve, önmagához képest kiugróan jó teljesítményt nyújtott.
A kormánykoalíció másik két ereje, a Harmadik Út és az Új Baloldal, látványosan gyengült. A Harmadik Út választási szövetség, amely a Lengyelország 2050 pártból és a Lengyel Néppártból (PSL) áll, 6,91 százalékkal csak negyedik lett, míg az Új Baloldal megfelezte szavazatarányait, 6,3 százalékra esve vissza.
A Polgári Koalíció megerősödött a lengyel kormánykoalíción belül, koalíciós partnerei rovására. A Harmadik Út szenvedte el a legnagyobb vereséget, szavazóinak mintegy harmada átállhatott Tusk pártjához. A választási eredmények alapján Tusk pártja az Európai Néppárt (EPP) frakciójának tagjaként fontos posztokat szerezhet az Európai Bizottságban, akár elnökhelyettesi posztot is.
Tusk uniós pozícióját az is erősítheti, hogy az öt legnépesebb uniós tagország közül háromban a regnáló vezetők vereséget szenvedtek az EP-választásokon, Tusk mellett csak Giorgia Meloni olasz kormányfő erősítette a pozícióját.
A Harmadik Úton belül súlyos feszültségek vannak, a választási szövetség lényegében már nem létezik, a két tagpárt vezetője, Władysław Kosiniak-Kamysz és Szymon Hołownia hosszú ideje „szinte nem is beszélnek egymással”. A Polgári Koalíció és a Lengyel Néppárt közeledéséről már korábban is szó volt, és a Harmadik Út rossz szereplése újabb lendületet adhat ezeknek a tárgyalásoknak.
Tusk Rafał Trzaskowski varsói KO-s polgármestert látná szívesen az elnöki palotában, amit az is jelzett, hogy vasárnap este a színpadon a főpolgármester a miniszterelnök mellett állt.
Egy évtizede nem fordult elő Lengyelországban, hogy ne az illiberális Jog és Igazságosság nyerjen meg – legalább relatív többséggel – egy országos választást. 2014 óta, nyolc országos szavazás után most először fordult elő, hogy nem a lengyel jobboldali-nacionalista párt, a magyar illiberális megoldásokat 2015 és 2023 között Varsóban is bevezetni próbáló Jog és Igazságosság, a PiS nyer meg – akár csak relatív győztesként is – egy választást.
A választási részvétel rekord alacsony volt, 2014 óta nem mentek el ennyire kevesen szavazni, mint június 9-én.
A Konföderáció egyik lengyel parlamenti képviselője, Krzysztof Mulawa ennél is egyértelműbben fogalmazott Ursula von der Leyenről: „Jövünk önért” – üzente az Európai Bizottság elnökének, akit szerinte azért választottak meg, hogy „öt évig elnyomja a lengyeleket, és csak a német érdekeket nézze”.
A választási eredmény csalódást jelentett ugyanakkor Tusk koalíciós partnereinek, a Harmadik Útnak és a Lewicának. Különösen az előbbi nem örülhetett, hiszen tavaly októberben Harmadik Út még 14 százalékon állt, választói bázisa viszont most felére csökkent.
Zeöld Zsombor Lengyelország-szakértő szerint van oka aggódni a Harmadik Útnak, mert egyrészt a Konföderáció valószínűleg az ő szavazóik közül is sokakat elcsábított, másrészt a kormánykoalíción belüli erőviszonyok megváltoztak, így Donald Tusk a KO nevében akár kezdeményezheti a koalíciós szerződés újratárgyalását is, amelynek a vesztese a Harmadik Út és a Lewica lehet.
A Konföderáció sikerét Zeöld óvott attól, hogy téves következtetéseket vonjunk le ebből. Szó nincs arról, hogy minden „nyolcadik lengyel most szélsőségessé vált volna”, inkább elitellenes voksolás történt. Részben azok szavaztak ugyanis rájuk, akiknek elegük van a Tusk-Kaczynski párharcból. A Konföderáció ugyanakkor a lengyel kis- és közepes vállalkozások erősítését hangsúlyozza, ami a Harmadik Út lába alól húzhatta ki a talajt. A radikális pártnak ugyanis nem csupán szélsőjobbos, hanem „szélsőliberális”, azaz libertárius vonulata is van, amely a vállalkozások szabadságát, a minél kisebb adóztatását tűzte ki célul.